Újraosztják a szerepeket a hazai gyermekvédelemben - írja a Népszava. Az Orbán-kormány által több, mint egy évtizede elindított átalakítás egy részét – például a nagy létszámú gyermekotthonok kiváltását, a fenntartói, felügyeleti feladatok szétválasztását, a családból kiemelt gyerekek nevelőszülőknél való elhelyezését – a szakma is üdvözölte.
Az intézmények és nevelőszülői hálózatok fenntartóváltása sem lett volna ellenükre, hiszen az állam nem a legjobb gazda, de az egyenlőtlen feltételek mellett lebonyolított versenyfutás a feladatokért ma már inkább vesszőfutásra hasonlít, ahol se az önkormányzatoknak, se a civil szervezeteknek nem osztanak lapot.
Az Orbán-kormány nem sokkal hatalomba lépése után hozzálátott a szociális ellátórendszer átalakításához. Első lépésként állami kezelésbe vették az önkormányzatok által működtetett fogyatékkal élő, pszichiátriai és szenvedélybetegeket fogadó, illetve gyermekvédelmi szakellátást biztosító intézményeket 2013-ban. Az önkormányzatoknak ez megkönnyebbülést is hozhatott volna, csakhogy az államosítás okán tetemes ingatlanvagyonról és normatíváról is le kellett mondaniuk.
A kormány távlati terveiben már akkor szerepelt a nagy létszámú gyermekotthonok felszámolása, aminek örült ugyan a szakma, de arra is felhívták a figyelmet, hogy az intézmények kiváltására nevelőszülői hálózat önmagában nem elégséges. Az egyházak szerepvállalását is kérdésesnek találták, mivel a költségvetésnek sokkal nagyobb kiadást jelentenek, mint az önkormányzati, illetve civil fenntartók.
A vatikáni egyezmény okán ugyanis az egyházak a civileknek adott állami működési támogatás 170 százalékát kapják, ráadásul az állam egy tavalyi jogszabállyal elkezdte egyházi tulajdonba adni az általuk használt ingatlanokat is. Néhány hónap alatt több tucat gyermekotthon került ingyen az egyházakhoz.