- az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős - majd felsorolják, hogy utána ez kinek a kötelezettsége:
- a hozzátartózók,
- a települési önkormányzatok,
- a karitatív szervezetek és
- végső soron az állam.
A törvényjavaslat szerint az államnak csak akkor kell "közreműködni" az egyén szociális biztonságának megteremtésében, ha az első négy lehetőség nem teremthető meg. "A felsorolás egyben gondoskodási sorrendet is jelez, utalva ezzel arra, hogy az államnak a rászoruló személyekről való gondoskodása szubszidiárius jellegű" (azaz helyettesítő, kisegítő) - áll a törvényjavaslat indokolásában.
A jelenleg hatályos törvény nem határoz meg sorrendet, hanem rögzíti, hogy az állam és az önkormányzat feladata a gondoskodás: "a szociális ellátás feltételeinek biztosítása - az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl - az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata".
Párbeszéd: ez a "lex megdöglesz"
Ez a javaslat arról szól, hogy "aki szegény, az dögöljön meg", ez a "lex megdöglesz" - fogalmazott Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője, hozzátéve, hogy akkor nyújt be kormány csaknem 200 oldalas törvényjavaslatot társadalmi egyeztetés nélkül, amikor éppen "szentül ígérgeti" az EU-nak, hogy minden törvényt társadalmi egyeztetésre bocsát. Akkor nyújtják be ezt a javaslatot, amikor az elmúlt 30 év legnagyobb szociális válsága előtt állunk. A kormány mindig az ilyen "salátatörvényekben" rejti el a "legnagyobb aljasságokat". Emberek százezrei, milliói fognak szegénysorba kerülni a Fidesz-KDNP "tolvaj kormányzása" miatt - mondta Szabó az MTI tudósítása szerint.
Fizetős lesz az időskori kórházi ápolás?
A képviselő bírálta azt a módosítást, amely az egyén felelősségét első helyen rögzíti a szociális biztonsággal kapcsolatban és az állami felelősséget hátra sorolja. A gyakorlatban szerinte ez azt jelenti majd, hogy ha valaki idős korára beteg lesz, akkor a nyugdíjából napi 7-8 ezer forintot fognak levonni a kórházi ápolásért, ha nincs nyugdíja, akkor a családtagokkal fizettetik meg az ellátást és majd csak ezután következhet az önkormányzati vagy az állami segítség.
Akkor minek fizetjük egész életünkben a tb-járulékot, az adókat és a nyugdíjjárulékot?
- tette fel a kérdést Szabó azzal kapcsolatban, hogy a törvény megágyazhat az időskori kórházi ápolás fizetőssé tételének.
Másképpen fogalmazva ez kórházbezárás lesz, kórházi ágyakat fognak átcsoportosítani arra, hogy idős betegeket ellássanak, csak ez már fizetős lesz
- fejtette ki feltételezését az ellenzéki képviselő. A végrehajtási rendeleteket még nem ismerjük, így nem lehet tudni, hogy az új szabályok mit jelentenek majd a hajléktalanellátásban, a téli kilakoltatási moratórium vonatkozásában vagy a fogyatékosok ellátásában - hívta fel a figyelmet Szabó Tímea, aki az előterjesztés visszavonására szólította fel a kormányt.
Válságban kellene szociális támogatást adni
Az Orbán-kormány folyósítja a legrövidebb ideig (3 hónap) a legkevesebb ellátást az álláskeresőknek Európai Unióban. Ez a kormány csökkentette le a GDP arányában a szociális támogatások mértékét, a 2010-es 21,8 százalékról 2021-re 17,2 százalékra, a családtámogatásokét pedig 2,1 százalékról 1,3 százalékra.
A nyugdíjak és egyéb ellátások havi átlaga a nettó átlagkereset százalékában 2010-ben 65 százalék, 2021-ben már csak 49 százalék volt.
Ebből is látszik, hogy folyamatosan csökken a családtámogatások és a nyugdíjak értéke is - mondta a képviselő.
Szabó a Párbeszéd nevében azt követelte, hogy a kormány gondoskodjon családokról és a bajbajutottakról, adjon télre, négy hónapra összesen 200 ezer forintos rezsiutalványt azoknak a családoknak, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el az átlagkeresetet és biztosítson 5 millió forintot minden háztartásnak energiahatékonysági beruházásra. Az utóbbira a képviselő szerint az uniós támogatásokból lett volna lehetőség, de a pénzt a kormány máshova irányította.
LMP: a rokonokat gondozó nőkre még több teher hárul
A törvényjavaslatnak az az egyszerű üzenete, hogy "segíts magadon, az állam nem segít". Egy salátatörvényben fogalmazzák meg ezt az üzenetet, amely jól illeszkedik az elmúlt 12 év által kijelölt irányba - mondta Kanász-Nagy Máté, az LMP vezérszónoka.
Súlyos kérdés, hogy mindennek tükrében a szociális biztonság hogyan érvényesül Magyarországon. Erről kellene nemzeti konzultációt indítani, mert ez a kérdés érinti az államszervezést és az alapjogokat - tette hozzá az LMP-s képviselő. Most arról folyik a vita, hogyan alakul a felelősségvállalás hierarchiája és a javaslatban az állam kötelezettsége a korábbiakhoz képest visszaszorul. A "kevesebb állam, több egyéni felelősség" üzenet azokra hárít több terhet, akik már így is sokat vállalnak, akik eddig is gondoskodtak másokról. Különösen rossz helyzetben vannak a nők, akiknek az állásuk mellett végzett munkájára még inkább számítanak - mondta az MTI szerint Kanász-Nagy Máté.
DK: állami és önkormányzati feladat a szociális ellátás
Ez a módosítás azt jelenti, hogy a magyar állam kivonul a szociális ellátásból, pedig az az állam kötelessége lenne és azt nem háríthatja át másra - mondta felszólalásában Gy. Németh Erzsébet (DK). A magyarok azért fizetnek adót és számtalan más járulékot, hogy ha bajba kerülnek, az állam nyújtson segítő kezet addig, amíg talpra állunk; ez nem kommunizmus, hanem emberség, és a modern államok létezésének egyik fő oka. Az állam garantálja a szociális biztonságot számos nyugati és északi államban, ahol soha nem volt kommunizmus - mondta a belügyi államtitkárnak címezve a DK-s képviselő. A párt nem támogatja a módosítást.
Gy. Németh Erzsébet szerint egy önkormányzat akkor tud a szociális ellátásban minőségi szolgáltatást nyújtani, ha a tárgyi, pénzügyi és infrastrukturális feltételek megvannak. E téren nem nagyon tudtak az elmúlt 12 évben előre lépni. A férőhelyek nem bővültek. Szerinte a kormánypártok nincsenek tisztában azzal, hogy milyen következményei lesznek ennek a törvénynek. Ha nem lesz változás a szociális ellátásban, akkor miért hozták be a salátatörvényben ezeket a javaslatokat? Arra gyanakodott, arra való hivatkozással, hogy az állam a legutolsó a szociális ellátás biztosításában, forráskivonás következik be a területről - idézte a politikust az MTI.
Hollik: az állam csak akkor lép be, ha a szülő vagy a gyerek nem tud segíteni
"A gondoskodási sorrendet illetően a DK félreértett valamit, a javaslat világosan leírja, hogy a módosítás nem érinti a szociális szolgáltatás tartalmát és igénybe vételének feltételeit. Az állami kötelezettség tehát továbbra is fennáll" - közölte az MTI szerint a DK-s hozzászólásra reagálva Hollik István kormánypárti KDNP-s politikus.
Hollik azzal mélyen egyetért, hogy az egyén felelősségét rögzítsék és hozzáigazítsák a törvényeket az "emberi természet törvényeihez". Az államnak akkor kell belépnie, ha az egyén felelősségét nem tudja teljesíteni, gyermekét és szüleit nem tudja ellátni.
Ander Balázs (Jobbik) szociopatának és neoliberálisnak nevezte azt a felfogást, amely az egyén, a család és a társadalom nyakába varrja az állam feladatát. Hamisnak nevezte még a javaslat címét is, hiszen az ország biztonságára hivatkozik, miközben szerinte sokak biztonságát teszik tönkre.
MSZP: salátatörvényben növelik a rendvédelmi dolgozók munkaidejét
Azt, hogy a magyar emberek szociális biztonsága eltörlésének mi köze van "a Magyarország biztonságát szolgáló javaslatokhoz", nehezen lehet indokolni - mondta Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka a törvény címére utalva. A szociális területre vonatkozó szabályokról szólva feltette a kérdést, ha az emberek befizetik az adójukat, akkor hogyan mondhatják, hogy az államnak ebben nincs felelőssége?
"Egy szót sem ejtettek a Honvédkórház átszervezéséről, a rendvédelmi munkaidő megnöveléséről, a büntetés-végrehajtás teljes szervezeti átalakításáról és az állami felelősségvállalás átírásáról a szociális ellátásban" - sorolta a szocialista politikus azokat a változásokat, amik benne vannak a 161 oldalas törvényjavaslatban, de arról a kormánypárti vezérszónokok nem beszéltek felszólalásukban. Ez a javaslat nem a migránsokról szól, nem tőlük veszik el a szociális gondoskodást és nem az ő munkaidejüket növelik meg - tette hozzá Harangozó Tamás.
A rendvédelmi dolgozók munkaideje jelentősen nő, mindez akkor, amikor tudják, hogy létszámhiány, iszonyatos leszerelési hullám van. Ez rossz irány, még több bőrt húznak le az emberekről, akiknek még inkább elmegy a kedve ettől a hivatástól - véli Harangozó. Szóvá tette, hogy alig hétszáz határvadászt sikerült munkába állítani és azt is, hogy a rendészeti területen a miniszter kedve szerint pótlékokkal, rendeleti úton annak adhat fizetésemelést, akinek akar. Ennek mi köze van egy életpályához? - firtatta az MTI szerint az MSZP-s frakcióvezető-helyettes.