"Jövőre a minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékkal emelkedik". "Nagyszabású béremelésekről döntött a kormány több ágazatban: a bölcsődei, a szociális és a kultúra területén dolgozók fizetése 20 százalékkal emelkedik". Ez a két fontos üzenet egymással párhuzamosan fut a kabinet kommunikációjában, ezzel úgy tűnhet, hogy érdemi kompenzációra számíthatnak azon közszolgáltató ágazatok dolgozói is, akik a közalkalmazotti bértábla "befagyasztása" okán az elmúlt bő egy évtized legnagyobb vesztesei közé tartoznak. 

Ha a garantált bérminimum és a minimálbér emelésén felül további 20 százalékkal emelkedne a fizetésünk, akkor az elmozdulna a KSH által ágazati bontásban közölt nemzetgazdasági átlagbértáblázat utolsó-utolsó előtti helyéről. A 2022-es emelést követően azonban a leszakadás továbbra is megmarad - értékelt lapunknak Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke. 

Kapcsolódó

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (kjt.) alapján a legkisebb bérek számítanak meghatározónak az illetmények, bérek tekintetében, így a szociális ágazatban a pótlékok nélküli bér maximuma a teljes dolgozói kört nézve a garantált bérminimum. Az ágazati bérmegállapítás úgy fest, hogy a közalkamazotti besorolás alapján jár egy alapilletmény (rendszerint elhanyagolható összeg), amelyet a munkáltatónak kötelező kiegészítenie, hogy a fizetés elérje legalább a garantált bérminimum (szakképzetlenek esetén a minimálbér) szintjét.

Ezen felül állapítják meg az úgynevezett összevont szociális ágazati pótlék összegét, amely a képzettségtől és a munkában töltött időtől függ, de az alapbértől független. A 20 százalékos emelés tehát lényegében a legkisebb bérek  - széles körben a bérminimum - emelését fedi le, amelyet nem csak egy 40-50 éve dolgozó ápoló, hanem egy pályakezdő bolti eladó is hasonlóképp megkap. 

Speciálisan az ágazatra szabott bérfejlesztésről tehát szó sincsen

 - fogalmazott Köves.

Pótlékokkal is a bányászbéka alatt érzik magukat 

A médiában többször megjelent - egyebek közt Ungár Péter országgyűlési képviselő szájából is elhangzott - hogy a szociális dolgozók 80-90 százalékának fizetése nem haladja meg a garantált bérminimum szintjét. A SZÁD elnöke szerint ennyire azért nem tragikus a helyzet, hiszen a többség az ágazati pótléknak köszönhetően ennél mindenképp többet keres, igaz nem sokkal. A vonatkozó kormányrendelet 1. számú mellékletében jól nyomon követhető, hogy mennyire szűkös az a többlet, amelyet a pótlék biztosít és mennyire alacsony mértékben növekszik munkatapasztalattól függően is. Például szakképzetlenek esetén 20 év munkaviszony után havi bruttó 24 ezer forintot tesz ki, érettségire épülő szakképesítés esetén pedig ugyanennyi állásban töltött idő után is csak 39 ezer forintot. 

A pótlék gyakorlatilag csak a diplomások esetében kínál "értelmezhető" illetményemelkedést: miközben érettségivel a pótlék maximuma kezdőként bruttó 33 ezer forint lehet, addig a diplomásoknál minimum 80 ezer forint. 

A szociális ágazatban dolgozó 80-90 ezer dolgozó sorában ugyanakkor a diplomások száma nem éri el a 20 ezret. Éppen ezért is tartja Köves "számmisztikának" Fülöp Attila, EMMI-államtitkár által Facebookon közölt adatokat, melyek szerint szociális területen az idei 306 073 forintrról jövőre havi 370 ezer forint növekszik az átlagbér. Ezzel szemben a minisztérium által közzétett, 2022-re vonatkozó bértábla utolsó táblázata alapján az állomány derékhadát alkotó középfokú végzettségűek bére csak az esetben lépheti át jövőre a havi bruttó 300 ezer forintot, ha legalább 15-20 éve dolgoznak a pályán. Ennek alapján egy szakképzett szociális szektorban dolgozó ápoló 49 évnyi munkaviszony után is legfeljebb csak bruttó 346 ezer forintnyi fizetésre számíthat (ez nem tartalmazza az egyéb kiegészítéseket, az éjszakai, veszélyességi és egyéb pótlékokat).

Az állományban dolgozók kevesebb mint negyedét alkotó felsőfokú végzettségűek körében viszont egy pályakezdő kolléga havi bruttó 340-350 ezer forintot kereshet a besorolás szerint (de fizetése 8-10 év után is csak 20-40 ezer forinttal nő), 49 évnyi munkaviszony után pedig legfeljebb 568 ezer forintra emelkedhet.

A diplomások esetében tehát már kijön az államtitkár úr számítása, mely szerint 370 ezer az átlagkereset, ezt azonban messze nem lehet az egész ágazatra vonatkoztatni.

- hívta fel a figyelmet Köves Ferenc. 

Az érme másik oldalán viszont ott vannak a szakirányú végzettség nélküliek, - akik legfeljebb a minimálbér erejéig kapnak kiegészítést közalkalmazotti alapilletményükre-, esetükben reális az megállapítás, hogy fizetésük ágazati pótlékkal is legfeljebb a garantált bérminimumot éri el. Ez a dolgozói réteg arányaiban a kisebbséget alkotja ugyan, de így is egy jól látható, akár tízezres nagyságrendű állományról beszélhetünk. Az utóbbi 5-8 évben nagyon sok olyan embert került az ágazatba, akinek nincs szakképzettsége, mivel a szakma "hígításával" sokat spórol az állam - magyarázta. Tavaly a közösségi médiában hírhedté vált az a dolgozó, aki a fogyatékosok nappali ellátásában tevékenykedve 35 éves munkaviszony után is csak havi nettó 120 020 forintot keres - nos, képzettség nélkül sajnos ennyi is elérhető az ágazatban.

Extra terhelést okoz a vírus és a munkaerőhiány 

Az érdekképviseleti vezető szerint a jövő évi béremelés nem orvosolja azt az abszurd helyzetet sem, hogy a bentlakásos intézményekben gondozói tevékenységet ellátó, vagy idős embereknek otthoni segítségnyújtást adó szakképzett ápolók ugyanolyan végzettséggel jóval kevesebbet keresnek, mint az egészségügyben aktív pályatársaik.

A szociális szféra ráadásul tavaly kimaradt a veszélyhelyzeti jutalomból, amely egyszeri bruttó 500 ezer forintot kínált az egészségügyi dolgozóknak. Ezt kompenzálandó Kásler Miklós miniszter a saját fenntartású szociális intézmények dolgozóit a napokban egyszeri bruttó 75 ezer forinttal jutalmazta. Ez az elismerés azonban az ágazati dolgozók körülbelül egyharmadát érinti, hiszen állami fenntartásban már csak az intézmények kisebb része áll (többségében immár az egyházak biztosítják az ellátást, illetve kisebb részük továbbra is önkormányzati fenntartású).

Az alacsony béreket és a megbecsülés hiányát a brutális munkaerőhiány is tükrözi az ágazatban. A közszolgálati dolgozók szakszervezetének elnöke korábban úgy becsülte lapunknak, hogy a szociális szférában megközelítőleg 30 százalékos munkaerőhiány. Köves Ferenc szerint ezek az adatok helytállóak lehetnek, ha az átlagot nézzük, de a helyzet intézményenként nagyon eltérő lehet. Minisztériumi adatok szerint az állam által fenntartott mintegy 140-150 bentlakásos intézmény körében több mint 100-at érintett a munkaerőhiány, s ezek között voltak olyanok is, ahol az álláshelyek 50-60 százaléka betöltetlen volt. 

Ha nem lenne óriási a fluktuáció és a munkaerőhiány, a koronavírus-járvány miatt akkor is pluszteher hárulna a dolgozókra, így azonban gyakori eset az intézményeknél, hogy egy dolgozó végzi négy ember munkáját, mi több, van olyan szociális bentlakásos otthon is, ahol egy szárnyban, éjszakai műszakban 150 ellátottra jut egy ápoló és neki kell mindent feladatot megoldania. Ez a helyzet sokak számára hatalmas stresszt, mentális megterhelést jelent - állapított meg.

Örvendetes, hogy nagyon sok önkormányzat próbál a szociális dolgozóknak pluszjuttatást biztosítani, problémát jelent azonban, hogy az intézmények egy része nem mindig tartja be a jogszabályokat, így nagyon sok a visszaélés a szabadságok kiadása, a túlórák kifizetése, vagy akár a munkaruha-juttatások körében.

Sok a kérdőjel a kulturális szférában

Bár a kulturális szféra dolgozóinak közalkalmazotti jogállását 2020-ban megszüntette a kormány, a garantált bérminimum továbbra is referenciapontként szolgál a fizetések kiszámításánál, vagyis a kjt.-hez hasonló módon ennek szintjéig egészítik ki az alapilletményt - mondta lapunknak Dobrovits Orsolya, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke.  Az ágazati bérek nem tudtak elmozdulni a garantált bérminimum szintjéről, s ezen nem változtat a mostani emelés sem. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de elmondható, hogy a munkatársak jelentős része a bérminimum összeget kapja, vagy csak kevéssel fölötte keres. Kiemelt intézményeknél - például állami fenntartású múzeumoknál, színházaknál - ugyanakkor magasabb lehet az átlagfizetés. 

A kormányhatározat szerint a szektorban úgy néz ki a jövő évi 20 százalékos béremelés, hogy minden egyes intézménynek külön meg kell igényelnie a szükséges összeget az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, majd ezt követően a minisztérium támogatási szerződést köt vele. Ez szerencsétlen abból a szempontból, hogy fölösleges adminisztrációval jár, jelen helyzetben viszont szerencsés amiatt, hogy a bértámogatást nem a fenntartó önkormányzatok, hanem közvetlenül az intézmények kapják majd meg, így az biztosan el is juthat a dolgozókhoz. Tavaly ugyanis a kormány 6 százalékos béremelést biztosított a közalkalmazotti státuszból kilépő munkavállalóknak, a pluszpénzt pedig a helyhatóságoknak kellett szétosztania. Sok forráshiányos önkormányzat viszont egyszerűen lenyelte a pénzt és nem adta tovább a kulturális dolgozóknak. 

Ezért is okoz bizonytalanságot az érintettek esetében, hogy a 2022-es béremelés a 6 százalékkal megemelt, vagy a tényleges fizetésük alapján számítódik. További kétséget okoz, hogy a növekmény forrását a költségvetés csak 2022 végéig garantálja, így nem tudható, hogy az beépül-e majd az alapbérbe és miből fizetik a későbbi években. 

Mivel az állam jelentős részben kivonult ebből az ágazatból, finanszírozás az önkormányzatokra hárul. Az elsősorban ellenzéki vezetésű helyhatóságokat érintő forráselvonás miatt azonban a szakszervezetnél tartanak attól, hogy az intézményeket egyre kevésbé tudják fenntartani. Egyelőre azt sem tudni még, hogy milyen konkrétumokat kér a minisztérium, ahhoz hogy a bértámogatást folyósítsa - magyarázta Dobrovits Orsolya.