Budapesten és vidéken is egy gyakoribb látvány: láthatósági mellényt viselő idős asszonyok takarítják az utcákat, vágják a közterületeken a bokrokat, szedik a szemetet - olvasható a Népszava hétfői cikkében.
Az önkormányzatok is érzékelik, hogy azok maradnak benne a közfoglalkoztatásban, akik megfelelő képzettség hiányában nem tudnak elhelyezkedni az építőiparban vagy a hulladékgazdálkodás területén sem - mondta a lapnak a Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Ő azt tapasztalja, hogy a nyugdíjhoz közeledő asszonyok mindent elvállalnak, hogy bevételhez jussanak, házakhoz járnak takarítani, vendéglátóhelyeken mosogatnak, de ahol még erre sincs lehetőség, ott marad a közmunka az év egy részében. Akik már átlépték a nyugdíjkorhatárt, többnyire inkább a jobban fizető 2-3 hónapos idénymunkákra jelentkeznek.
A napilap a belügyi tárca közfoglalkoztatási portáljának december 4-én megjelent, augusztusról szóló jelentésére hivatkozva azt írja, hogy dolgoznak 65. évét betöltött közmunkások is, Nagyvisnyón például a jelenlegi tíz közmunkás közt van egy hatvanhét éves asszony. - A közmunkás asszony elvileg már elérte a nyugdíjkorhatárt, de mivel az elmúlt évtizedekben nem dolgozott folyamatosan, így nincs meg a kellő biztosítási ideje, neki épp a közmunka jelentette azt a kapaszkodót, amivel megszerezhette a jogosultságot, és februárban valóban nyugdíjba is mehet - mondta a lapunknak Csőgér Bálint, a Heves megyei település, Nagyvisnyó polgármestere.
A nők arányának növekedése a közmunkások között egyszerűen visszavezethető a tipikus magyar családmodellre, ahol az asszony megy a gyerekekért az óvodába, iskolába, ő vállalja a közmunkás létet, mert a rossz közlekedés miatt nem tud más településen munkát vállalni. A közmunka helyben van, mellette menedzselhető a család - vázolta az átlagos asszonysorsot Molnár György, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa. Később aztán ez a réteg bent ragad a rendszerben.
A válságövezetek kistelepülésein, ahol semmi munka nincs, nem kiugró az idősebb nők aránya a közfoglalkoztatásban, de a nagyobb helyeken, ahol a fiatalabbak és képzettebbek kaphatnak más munkát is, jellemzően ez a kör marad benn a programokban - mondta Krémer Balázs, a Debreceni Egyetem oktatója.
Országos szinten a közfoglalkoztatottak száma a 2016-os csúcshoz képest majdnem 60 százalékkal csökkent, alig haladja meg a százezer főt, de ennek az önkormányzatok nem örülnek, mert a lehetőség nélkül maguknak kell megoldani a településrendezési feladatokat - olvasható a Népszava cikkében.