A közlekedési infrastrukturális beruházások világszerte a gazdaságpolitika népszerű eszközei: a mindenkori magyar kormány számára az eredményesség (és a pártfinanszírozás) fontos eleme a gyorsforgalmiút-építés; az Egyesült Államokban Joe Biden elnök ambiciózus gazdasági ígéreteiből nagyjából csak az infrastruktúra-fejlesztési programját tudta átverni a kongresszuson; de a kínai vezetés is jellemzően gyorsvasút- és autópálya-építéssel reagál minden kisebb gazdasági visszaesésre - írja a G7 az ilyen fejlesztések tényleges gazdasági hatását firtató cikkében.

A kétkedők szerint ezen beruházások gazdasági haszna mérsékelt, és megtérülésük jellemzően nem valami jó (és nemcsak az e téren kirívó Magyarországon). Végső soron a kelet-közép-európai infrastruktúra-fejlesztések lehetővé tették a több térségbeli országot összekötő német autóipari termelési láncok kialakítását, amivel a például a magyar-lengyel közvetett kereskedelmet is növelték.

Kapcsolódó

Ugyanakkor a közvetlen hatások nagyban függenek attól, hogy a fejlesztéseket milyen befektetési és politikai környezet övezi. Az infrastruktúra fejlesztése jó esetben agglomerációs hatással jár, azaz a jobb és olcsóbb közlekedés hatására a gazdasági tevékenységek egymásra épülve koncentrálódnak egy adott térségben.

A fejlett világban az utóbbi másfél évtizedben az infrastrukturális beruházások nem is elsősorban közvetett hatásaik miatt, hanem a rövid távú fiskális gazdaságélénkítés eszközeként váltak népszerűvé, amely tekintetben hatékonyságuk kutatások szerint nem rossz, bár nagyon tág spektrumot ölel fel a projektek jellegének függvényében.

A beruházások az újabb kutatások szerint is akkor járnak pozitív közvetett hatásokkal, ha egy tágabb és átgondolt stratégia részét képezik. Hiába mondogatja például a magyar kormány a Budapest-Belgrád vasútvonal tervezett kínai modernizálásáról, hogy jelentős plusz kereskedelmet és beruházásokat vonzhat Magyarországra az athéni (pireuszi) kikötő irányából, ezt nehéz elképzelni. A vonalon jelenleg messze nem telített a teherforgalom, miközben Athén és Belgrád között eleve csapnivaló az összeköttetés, azaz a szállítási költségekre és a beruházási kedvre vélhetően nem lenne nagy hatással a beruházás.

Eközben a gazdasági aktivitás infrastrukturális beruházásokhoz köthető növekedése ugyan sok problémát megold, de újakat is kitermel. Egy 2020-as tanulmány arra jutott, hogy a beruházások növelik a gazdasági teljesítményt, de ennek haszna a kereskedelmi gócpontokban koncentrálódik, ez pedig növeli a jövedelmi egyenlőtlenségeket. Különösen ott jelentkezik ez az utóbbi jelenség, ahol a munkaerő országon belüli mobilitása alacsony, ami jelzi, hogy néhány kereskedelmi gócpont felfuttatása még nem hoz megváltást.