A KSH adatai szerint márciusban, az előző év harmadik havához képest csökkent, negyedév/negyedév alapon nőtt a népesség természetes fogyása.
Idén márciusban 6920 gyermek született, 3,1 százalékkal, azaz 220 újszülöttel kevesebb, mint 2018 harmadik hónapjában. Az 11 373 elhunyt 2006 fővel, azaz 15 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos havinál. A születések száma kisebb mértékben csökkent, mint a halálozásoké, ennek következtében a havi természetes fogyás a 2018. márciusi 6239-cel szemben 4453 fő volt, ez 29 százalékos javulás.
A házasságkötések száma lényegében változatlan maradt, 2746 pár lépett frigyre
Idén az első negyedévben 20 830 gyermek jött világra, ami 946-tal, 4,3 százalékkal elmaradt a 2018. első negyedéves születésszámtól. Januárban 5,4, februárban 4,5, márciusban pedig 3,1 százalékkal kevesebb volt az élveszületések száma 2018 azonos hónapjaihoz képest.
A teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke 1,41 volt, az előző év első három hónapjára számított 1,45-hoz képest.
2019 első három hónapjában 37 578-an haltak meg, 1,6 százalékkal, 578-cal többen, mint az előző év azonos időszakában. A többlet a kiemelkedően magas januári halálozások számából adódott, amelynek hátterében az idei évben a tavalyinál korábban tetőző influenzajárvány állhatott a KSH közleménye szerint. 2019. januárban 20, februárban 2,6 százalékkal többen, márciusban viszont 15 százalékkal kevesebben hunytak el, mint egy évvel korábban.
Az élveszületések számának csökkenése, valamint a halálozások számának emelkedése következtében a természetes fogyás a 2018. január-márciusi 15 224-gyel szemben 16 748 fő volt, ami 10 százalékos növekedést jelent.
Így házasodik a magyar
Az első negyedévben 6080 pár kötött házasságot, ez 1,1 százalékkal, kevesebb az előző év azonos időszakinál.
Ezer lakosra 8,7 élveszületés és 15,6 halálozás jutott. Az előbbi 0,4 ezrelékponttal alacsonyabb, az utóbbi 0,3 ezrelékponttal magasabb volt a 2018. január-márciusinál, ennek eredményeként a természetes fogyás 0,6 ezrelékponttal, 7,0 ezrelékre emelkedett. 2019 első negyedévében ezer élveszületésre 4,2 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,8 ezrelékpontos növekedés az előző év január-márciushoz viszonyítva. A házasságkötési arányszám 2,5 ezrelékes értéke lényegében nem változott az egy évvel korábbihoz képest.
Nagyok a területi különbségek
A születések száma mindegyik régióban mérséklődött. A legjelentősebb mértékű visszaesést (11 százalék és 7,8 százalék) Nyugat-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon regisztrálták, a legkisebbet (0,1 százalék és 0,7 százalék) Közép-Dunántúlon és Észak-Alföldön.
A halálozások száma Budapesten és Pest régióban csökkent (1,2 százalék és 1 százalék), a többi régióban emelkedett. A legnagyobb növekedést (6,5 százalék és 3,3 százalék) Dél-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon mérték, a legkisebbet (1,4 százalék és 1,7 százalék) Dél-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon.
A természetes fogyás mindegyik régióban emelkedett: a születések számának számottevő mérséklődése és a halálozások számának országos átlagot meghaladó növekedése következtében Dél-Dunántúlon, az élveszületések jelentős visszaesése miatt pedig Nyugat-Dunántúlon emelkedett a legnagyobb mértékben (21 százalék, illetve 19 százalék).
A házasságkötések száma három régióban emelkedett és ötben csökkent. A legjelentősebb mértékben Pest régióban növekedett (11 százalék), míg a legnagyobb, hasonló mértékű csökkenés Közép-Dunántúlon (11 százalék) történt.