A járványügyi fenyegetettség miatt a Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem kutatói a lakosság bevonásával egy egész országot lefedő szúnyogmonitorozó programot indítottak még 2019-ben. A szunyogmonitor.hu oldalra bárki feltölthet fotót a példányokról, hogy a szakemberek információkat kapjanak az inváziós fajok ökológiájáról és a kórokozók terjesztésében betöltött szerepéről.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) adatai szerint Magyarországon több, mint 50 csípőszúnyog faj honos. Ami közös bennük, hogy a nőstény szúnyogok alkalmanként gerinces állatok vérét szívják. A legtöbb szúnyogfajnak meghatározott táplálékpreferenciája van, több faj például a madarak vagy épp a kétéltűek vérét részesíti előnyben. A csípőszúnyogok csak egy kis csoportja kedveli az emberi vért. Vannak azonban olyan fajok, amelyek emberi és állati vért egyaránt szívnak.

A nyári hőmérséklet mellett akár egy hét alatt kifejlődhetnek a szúnyoglárvák. Néhány deciliter vízben több száz szúnyog fejlődhet.

Az tény, hogy a szúnyogok többféle betegséget is terjesztenek, mint például a nyugat-nílusi lázat vagy az állatok esetében a bőr- és szívférgességet. De a malária, a Dengue-láz,  a chikungunya-vírus vagy a zikavírus is felütötte már a fejét Európában egyaránt.

Az NNK adatai szerint 2021-ben 8 esetben azonosították a nyugat-nílusi lázat, míg 2018-ban 225, 2019-ben pedig 37 esetben fordult elő. Chikungunya-lázat 2019-ben 5 betegnél mutatták ki, a zika-vírust pedig szintén 2019-ben egy esetben detektálták. Magyarországon régóta rendszeres a szúnyoggyérítés, de egyelőre az elavult módszerek vannak többségben.

Minden héten gyérítenek

Hétről hétre közzéteszi az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, hogy hol végeznek a szúnyoggyérítést. Friss közleményükben azt írták, a héten 13 megyében, összesen 441 településen lesz szúnyoggyérítés összesen 90 ezer hektáron irtják a vérszívókat. A kifejlett szúnyogok ellen elsősorban földi permetezéssel védekeznek, platós gépjárműre rögzített berendezéssel juttatják ki a készítményt az esti, éjszakai órákban. A következő napokban a Duna mentén a Szigetközben, a Dunakanyar településein és Szekszárd környékén találkozhatunk a kezelést végző járművekkel. További beavatkozásokat terveznek Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében, továbbá Sopronban és a környékbeli településeken, a Tisza-tónál és a Velencei-tónál. A Szigetközben a jelentős ártalomra tekintettel légi kémiai kezelések is lesznek.

Kémiai vagy biológiai gyérítés kell?

Újabb három éven át főként kémiai idegmérgekkel gyéríthetik Magyarországon a szúnyogok nagy részét, és ez nemcsak ökológiai károkat okozhat, de emberi járványok kitörésének is megágyazhat - írta a Telex.

A klímaváltozás, az intenzív áruforgalom és a turizmus fellendülése miatt is számos jövevényfaj jut el trópusi élőhelyekről Európába.

Míg Németországban már a hetvenes évek óta használnak biológiai módszereket a szúnyoglárvák elpusztítására, és Nyugat-Európában nagyon korlátozott területen engedélyezett a kémiai szerek bevetése, addig nálunk még mindig ez a módszer jelenti a fő megoldást, és nem is látszik a paradigmaváltás igénye.

A kémiai szerek idegmérgek, ráadásul a szúnyogok képesek ellenük rezisztenciát kialakítani, így hosszabb távon a kémiai szerek vagy hatástalanok velük szemben, vagy kevésbé hatásosak: főként ha a hazai gyakorlathoz hasonlóan hosszú ideig túlhasználják – mondta Kemenesi Gábor virológus.

A szakember már egy ideje kongatja a vészharangot, mert szerinte most a járványok számára tesszük magunkat sebezhetővé, ugyanis amikor majd a legjobban kellene és nincs más eszközünk, nem fog kellő hatékonysággal működni a szerünk, és képtelenek leszünk hatékonyan fellépni a jövő járványaival szemben.

Az akadémia négy éve szólt

A szúnyogállomány monitorozásának és célzott gyérítésének járványügyi fontosságára hívta fel a figyelmet még 2018-ban a Magyar Tudományos Akadémia is. Az MTA szerint is koncepcióváltásra van szükség, megfelelő monitoring- és gyérítési rendszerrel jelentős költségmegóvás érhető el, és megelőzhetők a köz- és állategészségügyi veszélyhelyzetek.

Ebben az állásfoglalásban említik meg, hogy Európa más országaiban előtérbe került a biológiai gyérítés, a rendszeres élőhely-térképezést is.

Az akadémia javaslatai között szerepelt, hogy a járványok megelőzése miatt fontos a koncepcióváltás, a hazai csípőszúnyogok országos monitorozásának megszervezése, továbbá a begyűjtött egyedeknek az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ által jegyzett, a szúnyogok által terjesztett kórokozókra (vírusok, baktériumok, paraziták) vonatkozó folyamatos vizsgálata is.