Idén augusztus közepéig 39 magyar betegedett meg nyugat-nílusi lázban, ketten közülük életüket vesztették. A portál az egyik esetről a Hajdúszoboszlói Járóbeteg-ellátó Centrum főigazgatója, Varga Tamás Facebook-bejegyzésből értesült. Az augusztus 10-i poszt szerint:  "ebben az évben eddig 6 fő nyugat-nílusi lázzal fertőzött egyént jelentettek a megyei egészségügyi ellátók. Szűkebb régiónkból ebben az évben eddig 3 fő betegedett meg, mely esetekből egy eset sajnos halálos kimenetelű volt."

A hvg.hu felidézi, a haláleset sem az ÁNTSZ legutóbbi, augusztus 16-án kiadott heti jelentésében, sem az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ tájékoztatójában nem jelenik meg, noha más országban már tudnak halálesetről.

Kapcsolódó

Ezenkívül még egy halálesetről számol be a portál, ezt olvasójuk közölte, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), az ÁNTSZ és az Állami Egészségügyi Ellátóközpontnál (ÁEEK) csütörtök reggelig azonban nem válaszolt a halálesetek számát firtató kérdésükre.

Képviselői kérdésre Rétvári Bence államtitkár kedden a Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat honlapját ajánlotta tájékozódásul, ahol szintén nem található friss adat.

A portálnak az európai adatok alapján Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának munkatársa azt mondta, a túlnyomó részében ártalmatlan, súlyosabb esetben viszont agyvelőgyulladással is járó, és akár halállal is végződő lázas betegséget Magyarországon idén augusztus 16-ig már 39 ember kapta el, és bár európai szinten a legtöbb beteg Olaszországban van, a múlt héten éppen nálunk nőtt legnagyobb arányban a betegek száma, 16 új megbetegedést regisztráltak. Heves megyében 10, Békés megyében 5, Pest megyében 3, Budapesten két betegről tudnak.

Tavaly itthon négy ember halt meg nyugat-nílusi láz miatt, ám a weborvoson megjelent hírt önállóan nem közölte az ÁNTSZ vagy az Emmi, utóbbi a sajtóban megjelent hírt erősítette csak meg.

Ilyen kór a nyugat-nílusi láz

A szúnyogcsípéssel terjedő nyugat-nílusi láz a közép-európai régióban és a Balkánon teljesen megszokott megbetegedés, jellemzően júliustól októberig fordul elő. A vírus csak ritkán okoz tünetekkel járó megbetegedést, ha mégis akkor a betegek 10-20 százalékánál fordulhatnak elő enyhe, megfázásos tünetek vagy kiütés. Súlyosabb szövődmény, például agyhártya- vagy agyvelőgyulladás az esetek egy százalékában jelenik meg, az idős vagy legyengült immunrendszerű emberek veszélyeztetettek. A betegség kezelése tüneti, a vírus ellen nincs orvosság. Aki tünetmentesen vészeli át a fertőzést, később sem kell szövődménnyel számolnia.

A betegség tünetei a szúnyogcsípés után 8-10 nappal jelentkezhetnek, előfordulhat láz, nyirokcsomó-megnagyobbodás, gyerekeknél bőrkiütés, de fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, amelyek egy-két hét alatt, tüneti terápia után elmúlnak. Súlyosabb esetben magas lázat, fejfájást, tarkókötöttséget érezhet a beteg, kialakulhat agyvelő- és agyhártyagyulladás is.

Magyarországon a  betegség már az 1960-as évek vége óta jelen van, a szúnyogok mennyiségétől függ a fellobbanása, semmiképpen nem hozható összefüggésbe az Európába irányuló migráció fokozódásával.

A védekezés legjobb módja, ha megelőzzük a szúnyogcsípést.

Fotó: Nyugat-nílusi vírussal fertőzött szúnyogok (Fotó: Justin Sullivan/Getty Images/AFP)