A csípőszúnyogok betegségterjesztő képessége a felnőtt (tehát repülő) alakhoz kötődik. Csípés közben a nőstény szúnyogok legtöbbször a nyálukkal adják át a különféle kórokozókat. Logikus tehát, hogy a fertőzések ellen is akkor lehet hatékonyan fellépni, ha a felnőtt alakok számát alacsonyan tartjuk, nem is hagyjuk kifejlődni őket – erre való a biológiai lárvagyérítés - írja Kemenesi Gábor.

A virológus megjegyzi, hogy a hazai nagy folyók feltérképezése már olyan mértékű, amellyel már elindítható lenne a biológiai lárvagyérítés.

Kapcsolódó

A légi kémiai gyérítés káros az ökoszisztémára, mivel a felhasznált kémiai szer minden azzal érintkező rovarra káros vagy végzetes, ráadásul a hatékonysága is erősen megkérdőjelezhető - állítja a szakember saját mérési eredményei alapján. Ezekből jól látható, hogy a légi permetezés csupán időleges megoldást nyújt és a felnőtt szúnyogok számát nem csökkenti érdemben, tehát a járványügyi veszélyt, amelyre hivatkozva engedélyezik sem tompítja.

Nem minden szúnyog és nem mindig fertőz

Hazánkban bizonyos években problémát jelentő Nyugat Nílusi láz vírusának kifejezett szezonalitása van, a fertőzési kockázat csúcsa augusztus végére és szeptemberre tehető a legtöbb évben – így az indoklás szerint is ekkor lenne csupán értelme a technológia bevetésének. Ráadásul a legkomolyabb hazai járvány évében, 2018-ban 225 igazolt humán megbetegedés volt itthon, más években átlagosan 15-20 esetről beszélhetünk, ami Kemenesi szerint aligha terheli le a hazai egészségügyet, amely a határozat indoklásában olvasható.

Nem minden szúnyog és nem mindig fertőz. Ez is egy rendkívül összetett dinamikát mutató jelenség, számos országban kiterjedt monitorozó rendszerek vannak kifejezetten a csípőszúnyogok fertőzöttségi szintjének követésére és ha járványos helyzet kockázata alakulna ki, akkor és csak akkor a felnőtt alakok szárazföldi kémiai gyérítése is megtörténhet - írja a szakember.

Zika, Chikunguny az új kihívás

Új kihívást jelentenek az inváziós fajok, amelyre teljesen alkalmatlan a kémiai kezelés. A virológus szerint már most foglalkozni kell velük, felmérni az elterjedésüket és a lakosság segítségével, szúnyogmonitorozással alacsonyan tartani a számukat. Ahogy már több európai példa is mutatja ők jelenthetik a belépési kaput az újabb trópusi kórokozók számára, mint a Zika vagy a Chikungunya vírus.

Kemenesi összefoglalásként kijelenti, felmérhetetlen és átláthatatlan károkat okozunk a kémiai légi kezelésekkel az ökoszisztémának, miközben egy olyan technológiát alkalmazunk a fertőző betegségek megelőzésére, amely erre nem alkalmas. Ráadásul a hazánkban egyelőre legjelentősebbnek tekinthető Nyugat Nílusi vírus előfordulása és esetszámai sem mérhetőek a koronavírusnál tapasztalt mértékhez – arról nem is beszélve, hogy a megelőzés stratégiájával (lárvagyérítés) ez a szám is hatékonyan csökkenthető lenne.

A biodiverzitás érték és valóban pajzsként véd minket a betegségektől, alapvető lenne ennek megóvása - figyelmeztet végül.