Az a jó ebéd, amelyet elfogyaszt a gyerek – mondják –, és ez különösen igaz annak fényében, hogy hazánkban évente fejenként 50 kg élelmiszerhulladék keletkezik a közétkeztetésben, a levesek 80 százaléka például a kukában végzi.

Többek közt emiatt is gondolta úgy a Hungast cégcsoport, hogy valamit lépni kell. A 25 éve családi vállalkozásként induló cég ma már 3 ezer embernek ad munkát, akiknek nagy része hajnalban kel azért, hogy a gyerekeknek időben elkészüljön a tízórai és az ebéd, sőt a kollégistáknak még a reggeli is – mondta a vállalat csütörtöki sajtótájékoztatóján Enyedi Csaba abban a Németh Imre Általános Iskolában, amely a fővárosban elsőként szállt be a Szupermenza programba.

A kommunikációs igazgató úgy fogalmazott, piacvezető vállalkozásként azt gondolják, egyfajta véleményformálás és példamutatás a feladatuk, emiatt az elmúlt években számos olyan közétkeztetési innovációt vezettek be, amelyek eddig itthon nem léteztek. Ilyen például a HAMM (Hazai Alapanyagok a Magyar Menzákon), vagy a NYKM (Nyitott Kapuk a Menzán), majd legutóbb a Szupermenza ötlettel frissítették fel a piacot. Utóbbi minden bizonnyal a szakterület történetének lejelentősebb változását hozta el.

ss
Lackó Gábor, intézményvezető; Páger Zsolt, üzletfejlesztési igazgató; Enyedi Csaba, kommunikációs igazgató; Dávid-Dobos Zsófia, vezető dietetikus; Lotfi Begi DJ_producer
Kép: Economx

Enyedi Csaba arról számolt be, hogy a HAMM projektben a megbízható minőségű alapanyagokat hazai beszállítókról rendelik, így win-win helyzet áll elő, hiszen ezek a cégek is egy stabil, állandó megbízást jelentő partnerrel fonódnak össze.

Ezekkel a partnerségekkel nem csak egy egészségesebb nemzedéket akarunk kinevelni, hanem a magyar gazdaságot is stabilizálni

– tette hozzá, majd arról is beszélt, hogy a Nyitott Kapuk a Menzán program náluk indult először, itt minden szülő előzetes regisztráció nélkül jöhet és kóstolhatja meg az ételeket, amelyek később a gyerekek asztalára kerülnek.

A Szupermenza programról sugárzó büszkeséggel vallott a kommunikációs igazgató, a projektben olyan külcsín és belbecs kerül a tálalókonyhákba, ahol minden gyermek szívesen eszik, hiszen az egészséges ételek mellett színes székek, grafikák, edukatív tartalmak dobják fel az étkezőhelyiséget, így nem csak jóllakhatnak, de okosodhatnak is az étkezéssel kapcsolatban a gyerekek.

A negatív értelemben vett dobogós ételek a gyerekeknél

  • a máj;
  • a hal;
  • és a gomba,

ezeket megpróbálták gyerekbaráttá tenni termékfejlesztéssel. 

A Hungast nevéhez köthető nem mellesleg a fenntarthatósági kézikönyv is, amely mindenképpen a jövőbe mutat értékei alapján. Ma ugyanis Magyarországon 50 kilogramm élelmiszerhulladék jut a közétkeztetésben egy főre, és ez nem maradhat így – mondta Enyedi Csaba, aki azt is elárulta, hogy már 40 intézményben van szabadeséses menza, és ez már egy működőképes modellnek mondható. A program kialakítása előtt egyébként nemzetközi színtéren néztek körbe a cégcsoport kollégái: végül a svéd modellt választották, ezt hozták egyensúlyba a magyar fogyasztói igényekkel.

„A svédasztalos tálalás új felhasználói élmény és egyben egy fejlesztési ív is, mert a gyerekek tudatosabbak lesznek, megtanulnak dönteni is, mi csak egyet kérünk, az étkezés végén mindig legyen üres a tányér. A gyerekek annyit esznek, amennyit akarnak, annyiszor szednek, ahányszor akarnak, csak ne legyen kidobandó étel a végén” – emelte ki a kommunikációs igazgató.

Kép: Economx

”Mindannyian szülőként fordulunk a közétkeztetés témájához, és a gyerekeinket bevonva fejlesztünk, ha újdonságról van szó, kikérjük a véleményüket” – mondta a sajtótájékoztatón Dávid-Dobos Zsófia. A vezető dietetikus szerint sokat változtak a szokások, a fogyasztói igények, és érzékelik, hogy egyre kevesebb fajta ételt fogyasztanak a gyerekek, de emiatt nem az étlapot csökkentették, hanem végiggondolták, miként lehet kedveltebbé tenni bizonyos ételeket.

Érdekes, hogy manapság a gombapörkölt, a halpaprikás és a resztelt máj, ami elsőként elfogy a svédasztalról. Ezeket pedig régen nem szerették a gyerekek. 

A dietetikus azt is elárulta, hogy

az elmúlt években 9-10-szeresére nőtt a diétás-étrendigény, ráadásul egyre nő a táplálékallergiások száma.

Jelenleg 6 ezer speciális igényű személy van náluk, ebből 4 ezer táplálkozási allergiás. Ehhez fel kell nőni, a jogszabály egyébként eleve kötelezővé tette a közétkeztetők számára a diétások kiszolgálását.

„Látjuk, hogy van rá igény, de szerencsére bizalom is van a szülők irányából, és ezzel nem élhetünk vissza. Nagyon szigorúan szabályozzuk, hogy milyen speciális étrendigényű gyermeknek mit rakunk a tányérjára” – közölte Dávid-Dobos Zsófia, aki azt is elmondta, hogy nemrégiben bejöttek még a sertésmentes, illetve a vegetáriánus igények is, nagyon széles a skála, akiket el kell látniuk.