A korábbinál is élénkebb növekedést vár idén a Takarékbank, ami 4,9 százalékra emelte eddigi 4,7 százalékos GDP prognózisát, amit jövőre 3,7 százalékos bővülés követhet.

A pénzintézet negyedéves helyzetértékelése alapján a gazdaság lényegében minden területén robbanásszerű fejlődés van, aminek eredményeként gyors tempóban folytatódik az ország felzárkózása.

Kapcsolódó

Ahogy tavaly, idén is túl pesszimista volt a piac

mondta Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemezője. A korábbi 2,5 százalékos jóslatokkal szemben idén már 4,5 százalékos, vagy annál is magasabb előrejelzéseket lehet látni.

Tévhit, hogy a magyar gazdaságban egy ugyanolyan beruházási visszaesésnek kell következnie, mint 2016-ban, amikor is valóban volt egy kisebb zuhanás, a két uniós költségetési ciklus közötti átmenti időszak okán.

Idén a beruházási dinamika az előző évihez hasonló mértékű lehet amit elsősorban a lakásátadási hullám felfutása fog vezetni, de továbbra is sok irodát, kereskedelmi, ipari, logisztikai, szálláshely-szolgáltatási ingatlant építenek, illetve adnak át. Suppan szerint most olyan sok beruházást terveznek mindenhol, hogy fejlesztőknek még jól is jönne ha befejeződnének az uniós forrásból pénzelt projektek, akkor talán lenne kapacitásuk megvalósítani a többi eltervezett fejlesztést. Összességéből ebből kijön az idei várt 29 százalékos beruházási ráta. - Ezt feltörekvő országok is megirigyelhetik - mondta Suppan.

Teljesül az idei hiányterv, sőt, jó eséllyel a hiány ismét alulmúlhatja a tervezett 1,8 százalékot. A kormány jövőre még ambiciózusabb, 1 százalékos államháztartási hiányt tervez, amit részben az idei évre várható magasabb adóbevételi teljesülés, részben pedig a hiánnyal megegyező mértékű tartalékok alapozhatják meg.

Az államadósság terén a következő években ugyancsak rohamos javulást lehet remélni. Tavaly az Eximbank beszámításával az államadósság a GDP 70,2 százaléka volt. A következő években az alacsony költségvetési hiány, valamint a nominális GDP 6,5-9 százalékos növekedése miatt az államadósság GDP-arányos mértéke gyorsabb ütemben mérséklődhet, így 2019-ben az Eximbank beszámításával GDP 66 százaléka közelébe, jövőre 63 százaléka közelébe, 2021-ben pedig a 60 százalékos maastrichti küszöb alá süllyedhet az adósságráta.

Lépést kell tartani a bérekben

A munkanélküliségi ráta süllyedése stabilan folytatódik, egyre több ágazatban így is effektív korlátot jelenthet a munkaerő-kínálat elégtelensége, ezért a bérdinamika nemcsak a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, hanem a piaci béremelések következtében is magas marad.

Várakozásaink szerint idén 10,6 százalékkal nőhetnek a fizetések a bérmegállapodás miatt, így 2013-tól 2019 végéig már összesen mintegy 52,4 százalékkal nőhetnek a nettó reálbérek

- mondta Suppan.

Ez már olyan tempó, ami eleve nehézségeket okoz, ráadásul nem látszik a megállás, különösen úgy, hogy nyugaton is munkaerőhiány van, és könnyebben tudják megadni a keletieknek a vonzóbb magasabb fizetéseket. Ezen a téren a kormány adó-, vagy további járulékcsökkentésekkel tudná támogatni a hazai vállalatokat.

Amiben Suppan szerint jelentős lemaradás látszik, az a közszolgáltatások bérszínvonala. A pedagógusoknak teljesen indokolt lenne akár 50 százalékos fizetésemelést jóváhagyni, az egészségügy is hasonlóan kritikus pont. - Pénzkidobás egy bölcsődefejlesztésii program, ha nincs senki, aki ott dolgozna - mondta Suppan.

Milyen recesszió?
A számos egyéb kedvező folyamaton felül a Takarékbank elemzése alapján leglátványosabban épp a rohamos bérfelfutás miatt teljesen alaptalan minden olyan félelem, ami recesszióval számol a hazai gazdaságban. Miközben a termelőipar, a szolgáltatások stabil lábakon állnak, élénk a fogyasztás, emellett a dinamikus béremelkedések mellett a lakossági megtakarítások is nőnek.

Ezek alapján ha kihúzzuk a következő negyedéveket recesszió nélkül, márpedig minden jel szerint így lesz, utána ismét jöhet egy erőteljesebb növekedési időszak, különösen ha a világgazdaágban is megteszik az egyes fejlett államok a szükséges lépéseket. Ezek immár nem jegybanki, hanem költségvetési forrásokat szükségeltetnek a gazdaság élénkítésére.

Magyarország estében ez elsősorban Németország vonatkozásában lenne fontos, ahol lassacskán hajlani látszik a kormányzat, hogy változtasson az eddigi bevett szigorán, s kisegítse az ország küszködő gyártószektorát.

Suppan szerint azok a tervek, hogy 2030-ra elérjük az osztrák életszínvonal 80 százalékát talán túlzók, azonban hiába az összes vészjóslat, folytatódni fog a felzárkózás, amiben jelenleg a régió más országaihoz képest jobban is megy a magyar gazdaságnak. Realitás viszont, hogy a következő évtized végére az uniós átlagos életszínvonalnak 90 százalékát már Magyarország is elérje.