A Budapest-Belgrád vasútvonal szerbiai szakaszán már elkezdődött a felújítás, Magyarországon pedig megkezdődtek az építés előkészületei, a múlt hónapban aláírták a szerződést a magyar szakasz teljes körű tervezésére és kivitelezésére a kínai-magyar konzorciummal - mondta Palkovics László innovációs és technológiai miniszter Belgrádban, a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésével foglalkozó magyar-szerb-kínai munkacsoport ülését követően.

A Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítése a Kína és Közép-Európa közötti együttműködés zászlóshajójaként indult, de több lett ennél, kiderült, hogyan tud Európa együttműködni Kínával, de az is, hogyan tudnak a közép-európai országok egymással együttműködni - fogalmazott Palkovics az MTI szerint a több mint 500 milliárd forintos kivitelezési munkát igénylő pályáról.

A hatékony határátkelésről azt mondta, hogy a kérdés már a tavaszi magyar-szerb együttes kormányülésen is felmerült, azóta pedig felállítottak egy munkacsoportot, amely a probléma megoldására törekszik. A megoldási lehetőségek között szerepel a határ- és vámellenőrzés felgyorsítása összevonással, a technológiai lehetőségek egyszerűsítése a schengeni elvárásokat figyelembe véve, valamint az is, hogy kapacitásbővítéssel, új sávok megnyitásával, illetve a nyitva tartási idő meghosszabbításával tegyék egyszerűbbé az átkelést a határokon.

Zorana Mihajlovic szerb közlekedésügyi miniszter arról beszélt, hogy a pénteki találkozón áttekintették az eddig elért eredményeket, és megfogalmazták az előttük álló feladatokat annak érdekében, hogy mihamarabb elkészüljön a gyorsvasút a szerb és a magyar főváros között. A Budapest-Belgrád vasútvonal ötlete öt évvel ezelőtt született meg, azóta pedig Szerbiában két szakasz építése már elkezdődött és hamarosan le is zárul, a harmadik szakaszt pedig várhatóan a jövő évben kezdik el építeni. A teljes szerbiai szakasz a várakozások szerint 2022 végére készül el.

Magyarországon Mészáros Lőrinc és családja által alapított RM International Zrt. újíthatja fel két kínai céggel konzorciumban az érintett pályaszakaszt.

Hozzátette, a felek egyetértettek abban, nem elég, ha csak a Belgrád és Budapest közötti vasúti szakasz újul meg, ahhoz, hogy a kínai áru mihamarabb a görög kikötőkből Nyugat-Európába jusson, az egész vasútvonalat fel kellene újítani, így felmerült, hogy Észak-Macedóniát és esetleg Görögországot is bevonják a projektbe. Újságírói kérdésre válaszolva a szerb miniszter leszögezte, az építkezés minden pontja összhangban áll az európai előírásokkal.

Ning Csi-Csö, a kínai Nemzeti Fejlesztési és Reformbizottság (NDRC) alelnöke leszögezte, Kína továbbra is készen áll arra, hogy támogassa a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztését, hogy a projekt jó példája legyen a Kína és Közép-Európa közötti sikeres együttműködésnek. Reményét fejezte ki, hogy az együttműködés a jövőben a vasút mellett kiterjed majd az autóutak, hidak és más infrastrukturális fejlesztések, valamint energetikai projektek megvalósítására is.