A pedagógusok bérrendezése nem várhat tovább, az utolsó pillanatokban vagyunk, amikor még meg lehet előzni a tanárok számának további drasztikus csökkenését és így az oktatási rendszer minőségének jelentős mértékű romlását, mondta Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki főtanácsadója, annak a tanulmánynak az ismertetésekor, amit a pedagógushiányról készítettek.

Úgy fogalmazott, ha a versenyképesség fontos Magyarország számára, akkor nem hagyhatjuk az ország kétharmadát az árok szélén. Javasolja, hogy akik közneveléssel foglalkoznak, menjenek el a hátrányos települések iskoláiba és beszélgessenek az ott dolgozó tanárokkal vagy a polgármesterekkel.

Kapcsolódó

Az összeomlás szélén a közoktatás

A tanulmány megállapításai szerint a  pedagógusok korfája és a pedagógusképzésre felvettek számának trendszerű csökkenése miatt a köznevelési és -oktatási pálya utánpótlása jelenleg nem biztosított.

A pedagógusképzésre felvettek száma az elmúlt négy évben közel negyedével csökkent a megelőző időszakhoz képest, így a pedagógusi pályára újonnan belépők száma várhatóan kevesebb, mint a fele lesz a következő években a nyugdíjba vonuló pedagógusok számának.

A következő években éves szinten várhatóan 4–5 ezer pedagógus fog nyugdíjba vonulni. Miközben a nappali munkarendben felvett új belépők száma – akikből nagy valószínűséggel ténylegesen pedagógus is lesz – csökken, várhatóan már nem fogja elérni a 2,5 ezer főt. 

Kép: Economx, 

Mindez tovább növelheti majd a betöltetlen oktatási álláshelyek számát, ami az elmúlt 5 évben már eleve 85 százalékkal emelkedett.

Az üres álláshelyek és a nyugdíjas visszafoglalkoztatottak száma alapján jelenleg nagyságrendileg 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből. 

A személyes interjúk során valamennyi iskolában jelezték számunkra, hogy nincs elég pedagógus, nehéz a távozó, vagy éppen betegség miatt kieső pedagógusok pótlása, mondta Szapáry György. Főleg kisebb vidéki iskolákban jártak, de volt budapesti iskola is a vizsgált intézmények között. Nem csupán állami, hanem egyházi fenntartású és egyesületi iskolákkal is készítettek interjúkat.

A pedagógushiány különösen érzékenyen érinti a kisebb településeket, hiszen az ott működő iskolák kevésbé jelentenek vonzó célpontot a pályakezdő tanárok számára. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) eseményén Szapáry György hozzátette, a kis falvakban, a 60 ezernél kisebb lakosú településeken van a legnagyobb tanárhiány.

Az is látszik, hogy akik most jelentkeznek tanárképzésre, azoknak is csupán 30-40 százaléka fog valaha iskolában oktatni, óriási a lemorzsolódás.

A nappali képzésre felvettek száma 2023-ban – főként a felvételi követelmények könnyítése és a várható pedagógusi béremelés miatt – emelkedett a korábbi évekhez képest, ám még ez a magasabb felvett létszám is elmarad a nyugdíj előtt álló pedagógusok számától.

Kép: Economx,
A tanulmányban javaslatokat is megfogalmaztak, például azt, hogy jelentős további pedagógus béremelésre van szükség, valamint a kis településeken biztosítsanak kisebb lakást a tanároknak, hogy vonzóbbá tegyék számukra, hogy egy hátrányos helyen tanítsanak. Szükség van a pedagógusok munkáját segítő szakszemélyzet számának emelésére is és az ő fizetésük fejlesztésére. Valamint fontos lenne, az egyetemi oktatók mintájára a közoktatásban is a fizetett alkotói szabadság rendszerének kiterjesztése is.

A pedagógus béremelések kapcsán költségvetési hatásbecslést is készítettek, ami szerint a pedagógusok bérének a diplomás átlagbér 80 százalékára történő emelése nettó 160 milliárd forintos költségvetési hatással járna, míg a 100 százalékra történő emelés nettó hatása 385 milliárd forintot tenne ki. Jelenleg a tanárbérek a diplomás bérek 72 százalékát érik el, erről Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke is beszélt a lapunknak adott interjúban.

Szembe kell nézni a problémákkal 

A tudással és az oktatás minőségével lehet naggyá tenni egy országot, mondta Csath Magdolna, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatóprofesszora, az MKT Innovációs Szakosztályának alelnöke. A versenyképesség kapcsán mindig az merül fel, hogy a tudás, az innováció, a kreativitás járul hozzá a termelékenységhez is. A Világbank adatai szerint 1997 és 2022 között a versenyképesség javulása az mindig tudásból jött, nem a gépekből vagy a technológiákból, sorolta Csath Magdolna.

Példaként említette a finn oktatási rendszert, ahol a cél az volt, hogy minden gyerekből hozzák ki a maximumot, nem véletlenül van Finnország a versenyképességi listák tetején.

Kritikaként fogalmazta meg, hogy nincs igazi, valós, érdemi gazdája az oktatásnak Magyarországon, és a szereplők egymásban sem bíznak. A fenntartó nem bízik az iskolában, az iskolaigazgató nem bízik a pedagógusaiban.

A pedagógusok megkötöttsége olyan mértékű, hogy nincs idejük kreatívnak lenni, nem tudják a gyerek igényei szerinti oktatást megvalósítani. Őszinte szembenézés nélkül soha nem fogjuk tudni a valós problémát megoldani, mondta a közgazdász. 

Többször temették már iskolát...

A közoktatás rendszerében a legfontosabb a tanár. A legjobb tanár csapnivaló tankönyv mellett is zseniális órákat tud tartani, mondta Csapodi Csaba matematikus, az ELTE Tanárképző Központjának igazgatója. Nagyon felgyorsult a világ, nehéz megmondani mire lesz szükség 10-15 év múlva. Az is látszik, hogy az elmúlt évtizedekben többször temették már az iskolát, amikor megjelent a tévé, a számítógép, majd az internet, és most itt a mesterséges intelligencia. Utóbbi zseniális, hogy mennyi mindenre képes, de az iskola, köszöni szépen jól van, és a tanárok pont annyira fontosak most is, mint korábban. Nem attól lesz valaki jó tanár, ha magas fizetést kap, viszont ha sok jó tanár lesz, akkor egyre több diák fog kedvet kapni a tanári pályára. Példaként említette, hogy 2023-ban az ELTE-n a rövid ciklusú tanárképzésre 664-en jelentkeztek, végül 181-en iratkoztak be, és 80 olyan tanuló maradt, akiből ténylegesen majd tanár lesz.