Elmaradt az inflációkövetés a jövő évi oktatási büdzsében: az nincs rendben, hogy wc-deszkára gyűjt egy iskola

Tanárhiány, alacsony pedagógus bérek, magas munkaterhelés, ezek a főbb jellemzői a hazai közoktatásnak. Megnéztünk, hogy a 2025-ös költségvetésben mennyi jut oktatási kiadásokra. Magyarországon valamivel több mint 1,9 millióan járnak az óvodától kezdve az oktatási rendszer különféle intézményeibe. A 2023/2024-es tanévben közel kétmillió 3 és 22 év közötti gyermek és fiatal felnőtt kapcsolódott valamilyen szinten a közoktatáshoz, vagy a felsőoktatáshoz a nappali képzés keretében.

Ezeken a számokon túl a nem nappali képzésben összesen 218 ezren tanultak az elmúlt tanévben. Négyezren általános iskolákban, 118 ezren középfokú oktatási intézményekben, 96 ezren pedig a felsőoktatásban esti, levelező vagy távoktatási formában folytatták a tanulmányaikat.

Plusz 500 milliárd forintot kap az oktatás

Az írják a parlament honlapján is elérhető büdzsétervezetben, hogy a 2025-ös költségvetésben több mint 1600 milliárd forintot biztosítanak az oktatásban dolgozók (óvoda, általános és középiskola, felsőoktatás) bérére. Az elmúlt évek béremelési programjának köszönhetően teljesíti a kormány korábbi vállalását, így a tanárok fizetése jövőre eléri majd a diplomás  átlagbér 80 százalékát.

Az oktatási kiadások 2025-ben megközelítik a 3900 milliárd forintot, ami közel 500 milliárd forintos növekedést jelent 2024-hez képest. Az egyéb, nem felsőfokú oktatásra, közel 500 milliárd forinttal több forrás jut, mint 2024-ben.

Például a Közoktatás Indikátorrendszere című tanulmányban is arra hívják fel a figyelmet, hogy az európai országok adataival összevetve: az oktatási kiadások GDP-hez viszonyított aránya Magyarországon 2020-ban jelentősen elmaradt az európai országok átlagától, és a legalacsonyabbak közé tartozott.

Ugyanebben az évben az európai országok átlagosan a GDP 3,51 százalékát fordították az alap- és középfokú oktatásra, Magyarországon ez az érték 2,81 százalék volt. Csak három ország: Litvánia, Írország és Görögország költött kevesebbet a közoktatásra a GDP-hez mérten, mint Magyarország.

– mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke az Economxnak.

Valószínűleg lesz valamekkora pedagógus béremelés is, de ennek mértékét nem tartalmazza a költségvetés, tette hozzá szakszervezeti vezető. Arra is felhívta a figyelmet, hogy azt is látják, hogy a dologi kiadásokban magasabb támogatást kapnak az egyházi fenntartású intézmények, mint az állami fenntartású iskolák. Kevés forrás jut az intézményekben dologi kiadásokra. Példaként említette, hogy az nincs rendben, hogy az általános iskolák illemhelyeinek felszerelése hiányos, tudomása van arról, hogy egy települési rendezvényen például az iskolai wc-deszkák megvásárlására szerveztek pénzgyűjtést.

Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője pedig arról beszélt lapunknak, hogy nincs benne a jövő évi költségvetés tervezetében a nevelést oktatást segítő (NOKS) kollégák béremelése sem. Egy korábbi kutatás adatai szerint legalább 14 ezer NOKS-os hiányzik a hazai közoktatásból.

Alacsony bérek, sok munka

Az Európai Bizottság által készítette Oktatási és Képzési Figyelő 2023-as adatai szerint, a tanárok fizetése Magyarországon az OECD országok között a legalacsonyabb. A pedagógus fizetések az egyéb felsőfokú végzettségűek fizetésének csupán 57–66 százalékát tették ki. A TÁRKI felmérése szerint a tanárok az alacsony béreket, a magas munkaterhet, a szakmai autonómia hiányát, a tanterv összetételét és az adminisztratív terheket jelölték meg a legnagyobb problémaként.

A pedagógusállomány idősödik: 2021-ben a tanárok 29,5 százaléka volt 55 éves vagy annál idősebb volt, az uniós átlag: 24,5 százalék körül alakul.

A tanárok még a gondok között említették, hogy hiányzik a tanári kínálat és kereslet előrejelzésére szolgáló rendszer, amely támogathatná a tervezést. A jelentésbe külön kitérnek a tanárok foglalkoztatási státuszát radikálisan megváltoztató jogszabályra, amit 2023 júliusban fogadtak el és 2024 januárjában lépett hatályba. A státusztörvény heves tiltakozást váltott ki a tanárok és az érdekelt szervezetek körében. 

A felmerült legfontosabb problémák a következők voltak:

• a fizetések olyan teljesítményértékelési rendszerhez kötése, amely ötvözi a minőségi munkáért járó jutalmat a többletmunkáért járó kompenzációval; 
• a munkáltató azon jogköre, hogy a fizetést átlátható kritériumok nélkül nagyon széles skálán határozza meg, ami potenciálisan 2,5-szeres bérkülönbséget eredményezhet az azonos iskolai végzettséggel és tapasztalattal rendelkező tanárok között;
• annak a lehetősége, hogy a tanárokat hozzájárulásuk nélkül más iskolákba helyezzék át; 
• az összes iskolai szabályozási dokumentum elfogadásának a tantestületről a tankerületre történő átruházása;
• a tanárok szankcionálásának lehetősége a közoktatásba vetett bizalom aláásásáért;
• a fegyelmi szankcionálás lehetősége, a fizetés legfeljebb 6 hónapig tartó 20 százalékos csökkentésével vagy elbocsátással. 

Arra is kitérnek, hogy a tanárok 2023. szeptember 15-én kapták meg új munkaszerződésüket, és két hét állt rendelkezésükre, hogy eldöntsék, elfogadják-e azt. Azoknak a tanároknak, akik ezen időszak alatt elutasították az új jogviszonyt, megszűnt a munkaviszonyuk. E tanárok végkielégítése 1–3 havi fizetés, amely jelentősen alacsonyabb, mint ami az általános munkajogi feltételek mellett járna.

Aztán jött 2024. januárja, amikor megvalósult a pedagógusok béremelése. Az új pedagógus életpályamodellhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján a pedagógusok átlagbére 561 ezer forintra emelkedett az első ütemben, és 2025-re pedig 800 ezer forint körül alakulhat. A kormány 2024 januárjától 32,2 százalékos béremelést jelentett be, amelyet 2025 és 2026 során várhatóan további béremelések követnek majd.

Így alakultak a bruttó pedagógus bérek 2024-ben:

• Pedagógus gyakornok bér 2024: 528 800 forinttól (2023-ban 440 000 forinttól);
• Pedagógus I. bér 2024: 538 000 forinttól 1 065 000 forintig (2023-ban 440 000 forinttól);
• Pedagógus II. bér 2024: 555 000 forinttól 1 135 000 forintig (2023-ban 440 000 forinttól);
• Mesterpedagógus bér 2024: 630 000 forinttól 1 365 000 forintig (2023-ban 520 000 forinttól);
• Kutatótanár bér 2024: 750 000 forinttól  1 470 000 forintig (2023-ban 640 000 forinttól);

Az OECD is adott egy látleletet

A tanárképzésben a lemorzsolódás aránya magas, és a végzettek kevesebb mint fele helyezkedik el a szakmában. Az alapfokú oktatásban különösen magas - 49,5 százalék - a 150-nél kevesebb tanulót számláló kis iskolák aránya. A kis iskoláknak a gyermekek számától függetlenül teljes tanári kart kell fenntartaniuk, ami a tanárok egyenlőtlen eloszlását eredményezi az országban. A pedagógushiány a hátrányos helyzetű területeken, a matematika és a természettudományos tantárgyak, valamint az idegen nyelvek esetében, illetve a szakképzésben a legjelentősebb. A pedagógusállomány idősödik, 2023/2024-es tanévben foglalkoztatott pedagógusok fele az 50 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozik, a 30 évesnél fiatalabb pedagógusok aránya 6,7 százalék

Hiány van a támogató személyzetből is: Magyarországon átlagosan 1 támogató személy jut 17 tanárra, míg az OECD átlaga 1 támogató személy 12 tanárra. Ennek következtében nagyobb terhek hárulnak a tanárokra, akiknek többek között a sajátos nevelési igényű, illetve pszichológiai és társadalmi-gazdasági problémákkal küzdő tanulókkal is foglalkozniuk kell, írja az OECD tanulmánya, amiről itt írtunk bővebben.

Sok az iskolaelhagyó diák

Nem állunk jól továbbra sem a korai iskolaelhagyók számában sem, 2023-ban a statisztikai adatok szerint a diákok 11,6 százaléka lépett ki a közoktatásból végzettség nélkül. A 2030-as uniós célérték 9 százalék. 

Magyarországon a 2010-ben még közelebb voltunk az uniós célhoz, akkor a diákok 10,8 százaléka hagyta abba a tanulmányait, 2020-ra az iskolaelhagyók aránya 12,1 százalékra emelkedett.