Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy jövőre 9 százalékos egykulcsos lesz a vállalati nyereségadó. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter közölte, a lépés 145 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál.

Hangulatjavító intézkedés?

Kapcsolódó

Szmicsek Sándor, a Mazars adótanácsadó cég adópartnere arra hívta fel a figyelmet, hogy a társasági adó csökkentése elsősorban a nagy nyereséggel működő nagyvállalatoknak kedvez, hiszen az 500 millió forintos adóalap felett az adó mértéke 19 százalék, így esetükben a mérséklés jelentős. A kisebb vállalatoknak azonban, amelyek eddig 10 százalékkal adóztak, az 1 százalékpontos csökkentés nem érzékelhető tehermérséklés.

Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a 145 milliárd forintos költségvetési bevételkiesést a kormány kompenzálni fogja . Elképzelhetőnek tartotta például újabb speciális adó bevezetését, példaként a bankszektort említette. Megjegyezte, hogy a 200 milliárd forintos tartalék a jövő évi büdzsében ugyan valóban fedezetet nyújt a bevételkiesésre, de hangsúlyozta, hogy ekkora tartalékra szükség lesz, így a kiesését pótolni kell.

Szmicsek Sándor úgy vélte, hogy a mostani bejelentéssel még nincs vége az adóváltozásoknak. Hangsúlyozta, hogy az eddig bejelentett lépésekből a járulékcsökkentés, minimálbér emelés inkább közhangulatjavító, semmint versenyképesség javító döntés. Utóbbihoz ugyanis a munkára rakodó terhek érzékelhető mérséklésére lenne szükség - mondta, és felhívta a figyelmet arra, hogy az a járulékcsökkentés, amelyet a vállalatoknak béremelésre kell fordítaniuk, nem javítja a versenyképességet, bár a fogyasztás bővülését elősegíti. Összességében azonban mindenképpen üdvözlendőek a változások, feltéve, hogy ezeket nem követik megszorítások.

Kinek ajándék?

Pálszabó Tibor, az EY adópartnere szerint a bejelentett módosítás leginkább azt a közép- illetve nagyvállalati kört érinti, ahol a társasági adóalap meghaladta az 500 millió forintot, ezért korábban a 19 százalékos adó hatálya alá estek. A csökkentés náluk óriási adómegtakarítást fog jelenteni.

Magyarország növekvő gazdaság, ezért jó esély van arra, hogy a vállalkozások a megtakarításokat a növekedés szolgálatába állítják, és további beruházásokat finanszíroznak majd ezekből az összegekből.

Elmondta, hogy a régióban a legalacsonyabb lehet így a magyar társasági adókulcs, amely Szlovákiában 22, Romániában 16, Szerbiában pedig 15 százalék. Az alacsony adókulcs egyértelmű versenyelőny és komoly vonzerő a multinacionális vállalatcsoportok beruházási döntései során.

Rekorderek között leszünk

A vállalkozásbarát adózási környezet kialakulásában újabb egyértelmű lépésének nevezte a társaságiadó-kulcs csökkentését Burján Ákos, a PwC Magyarország cégtársa. Véleménye szerint a lépés költségvetési hatása közepes, nem tűnik jelentősen kockázatosnak, azt középtávon a gazdaság növekedése könnyen ellensúlyozhatja. A nagyobb társaságoknál ugyan jelentős a csökkentés, azonban mivel sok esetben vesznek igénybe adókedvezményeket, ez a könnyítés nem érinti egységesen azokat.

A jelenlegi nemzetközi adózási környezetet figyelembe véve ilyen szintű adómérték kialakításakor az óvatosság mindenképpen indokolt, hiszen így Magyarország a világon az egyik legalacsonyabb társaságiadó-mértékeket alkalmazó ország lesz, megelőzve Ciprust és Írországot (12,5 százalék), sőt Gibraltárt, illetve Katart (10 százalék) is. Emiatt a bevezetés hatásait makro- és vállalati szinten nagyon fontos részletesen megvizsgálni.

Nem indokolt az egy számjegyű szint

Hegedüs Sándor, az RSM Hungary adópartnere szerint a 10 százalékos adókulcs az európai, az OECD vagy a környező országokkal összehasonlítva is alacsony, nem indokolt ez alá menni. A 9 százalékos adókulcs főként a nagyvállalkozásoknak és a középvállalkozások közül a legnagyobbaknak lesz előnyős. Úgy vélekedett, talán érdemesebb lett volna az adminisztrációs kötelezettséget csökkenteni, például eltörölni a társaságiadó-feltöltési kötelezettséget, vagy az adókulcs csökkentéséből származó bevételkiesést átforgatni a járulék vagy a szociális hozzájárulási adó csökkentésére, ami a bérfelzárkóztatás területén hosszabb távon jelentősebb eredményeket is hozhatott volna.

A magyar kkv-szektor számára a minimálbér vagy a garantált bér emelése sokkal nagyobb problémát fog okozni, mint amilyen hasznot egy ilyen társaságiadókulcs-csökkentés jelent számukra - mondta Hegedüs Sándor. A külföldi befektetések során a befektetők két dolgot mérlegelnek: lehet-e adókedvezményt igénybe venni, és milyen mértékben. Akik igénybe vették, 8-10 év alatt tudták leírni a beruházáshoz kapcsolódó kedvezményeket. Ha alacsonyabb lesz az adókulcs, nem biztos, hogy egy nagy beruházás adókból 10 év alatt leírható lesz, így az sem, hogy ez újabb beruházásokat fog támogatni - hangsúlyozta a szakértő.

A nagy vállalkozások - különösen a multinacionális cégek - vagy egy tőzsdei cég esetén a befektetők számára a társasági adó úgynevezett vonal alatti tétel, nem feltétlenül meghatározó tényező. A látványcsapat-sportági, előadó-művészeti vagy filmtámogatások jelentős része a 19 százalékos adókulcsú nagyvállalatoktól származott. Az adókulcs csökkentése után elképzelhető, hogy az ilyen támogatások összege jelentősen mérséklődni fog - tette hozzá Hegedüs.

Minden társasági adóalanynak kedvez

Pankucsi Zoltán, a Deloitte Zrt. adó- és jogi tanácsadási igazgatója szerint minden társasági adóalanynak kedvez a kulcscsökkentés, feltéve, hogy a kedvezmények rendszere alapvetően nem változik. Mivel a kisadózó vállalkozások tételes adóját is sokkal többen választhatják majd a bevételi értékhatár duplázása miatt, a mikrovállalkozásoktól a legnagyobb cégekig minden vállalkozó adóterhelése csökkenhet 2017-ben, ami jelentős, százmilliárdos összegeket hagy a versenyszektorban. Ez részben fedezetet teremthet akár béremelésekre, akár új beruházásokra, akár kutatásokra, fejlesztésekre.

Az általános adócsökkentés miatt a magyar adórendszer nemzetközi versenyképessége is nagymértékben javul a szakértő szerint. Az unióban a magyar társasági adókulcs lesz a legalacsonyabb, ami a befektetőknek - a beruházás-ösztönző kedvezmények mellett - lényeges szempont. A tőkeáramlás szempontjából azért is kedvező a kulcscsökkentés, mert a társasági adóalap védelme érdekében az OECD és az Európai Unió előírásai miatt több kedvezményt is szigorítani kellett, és ennek hatásait ellensúlyozza az általános adómérték-enyhítés. Mindez biztosítja a magyar társasági adó rendszer hosszabb távon is stabil versenyképességét mind az Európai Unión belül, mind azon kívül, ami a beruházásokért folytatott globális versenyben Magyarország pozícióját egyértelműen erősíti - jelentette ki Pankucsi Zoltán.