A Magyar Nemzeti Bank "Lakáspiaci jelentés, 2020. november" című kiadványában kiemelten foglalkozik a társasházak helyzetével. A "Társasházkezelői kérdőív az ingatlanok állapotáról, illetve a tervezett és megvalósult felújításokról" című fejezet a Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE), a Társasházi Háztartás (THT) és az eHáz közreműködésével készült - írja közleményében a Társasházi Háztartás szakportál, amely már az eredményeket értékelve leírja, hogy remélik, a felmérés hozzájárulhat egy olyan felújítás támogatási rendszer kialakításához, mely a járványhelyzetben szükséges gazdságélénkítő intézkedések mellett a társasházak eddigieknél kiszámíthatóbb és hatékonyabb támogatását is biztosíthatja.

Ez különösen a lakástakarékpénztári konstrukciók utolsó, kifutó szerződéseinek felhasználása utáni űr betöltésére válnak égetően szükségessé, melyek minden jelentős felújításban alap elemnek számítottak - teszik hozzá, hogy bíznak az MNB-ben, hogy beépítik a javaslataikat a terveikbe.

Kapcsolódó

A felmérésben összesen 1070 db társasház vett részt, amelyek összesen 73 862 db lakással rendelkeznek. Mindez a hazai társasházi lakásállomány hozzávetőlegesen 4,3 százalékát teszi ki. A felmérésben szereplő társasházak 59 százaléka található a fővárosban lakásszám alapján. A felmérésben részt vevő társasházak 12 százaléka 1946 előtt épült, és ezen épületek 70 százaléka kisebb vagy jelentős felújításra szorul. A világháborút követő újjáépítési időszakban egészen a 60-as évekig kevés lakás épült Magyarországon, az ebben az időszakban épült társasházak a minta 4 százalékát teszik ki, amelyek kétharmada szintén felújítást igényel. Az 1960-tól kezdődő 15 éves lakásépítési programban épült a társasházak 41 százaléka, azt követő években egészen a rendszerváltásig pedig 35 százalékuk. A jellemzően panellakásokat tartalmazó állomány 44 százaléka az átlagosnál rosszabb állapotú, és ezen felújítandó, 1960-90-ig épült lakások adják a kérdőívben szereplő lakásállomány 34 százalékát. A 90-es évektől a 2008-as válság kitöréséig a felmérésben szereplő lakások 6 százaléka, amíg a recessziótól napjainkig a lakások 1 százaléka épült, utóbbiak többsége jelenleg is jó állapotban van. A társasházak megoszlása építési év és állapot szerint.

Az elmúlt években megvalósult, és a jelenleg is zajló korszerűsítési-, felújítási-, és állagmegóvási munkák tipikus fajtáit. A társasházak körében a leggyakrabban előforduló felújítás a lapostető hő-  és/vagy vízszigetelése volt, amelyet 18 százalékuk elvégzett a legutóbbi felújításuk során. Ezt követi a nyílászárók cseréje, amelyet 16 százalékuk jelölt, majd a belső épületrészek festése, a homlokzati hőszigetelés, valamint a lift korszerűsítése szerepelt prioritásként a legtöbb társasháznál. Budapesten a felmérésben részt vevő társasházak 39 százalékánál volt az elmúlt 3 évben felújítás, amíg vidéken csupán 27 százalékuknál. A fővárosban az elmúlt egy évben kivitelezett felújítások 82 százaléka állami vagy önkormányzati forrás nélkül jött létre. Ez az arány vidéken 92 százalék volt. Az ennél korábbi, de legfeljebb 3 éven belüli felújítások esetében Budapesten már csak 43 százalék volt a támogatás nélkül finanszírozott korszerűsítések aránya, a társasházak közel fele igénybe tudott venni állami támogatást a költségek legfeljebb 50 százalékáig. Ezzel szemben vidéken 81 százalékuk csak saját vagy idegen forrásból tudott gazdálkodni - áll a lakáspiaci jelentésben.

A felmérésből látszik, hogy a társasházaknál erős a felújítási szándék: 31 százalékuk tervez felújítási munkálatokat még az elkövetkező egy évben, az elkövetkező három évben pedig 83,4 százalékuk. A tervezett felújítások átlagos értéke 53 millió forint, ami a régebben, a 60-astól 90-es évekig épült épületeknél jellemzően magasabb, 64-77 millió forint, amíg az elmúlt három évtizedben épült házaknál 14-15 millió forint. A társasházaknak viszont csupán 18 százaléka rendelkezik a felújításhoz szükséges teljes összeggel, 26 százalékuk bankhitelt is szeretne igénybe venni, amíg 57 százalékuk állami vagy önkormányzati támogatást kíván felhasználni.

A beruházások elmaradásának okaként a megtakarítások hiányát jelölték meg a fenntartók, ezt a válaszadók 51 százaléka jelezte. A kivitelezési nehézségeket és a tulajdonosi egyetértés hiányát emellett a társasházak 28 és 25 százaléka jelölte meg felújítást gátló tényezőként. A koronavírus-járvány a társasházak gazdálkodását is negatívan érintette. A társasházak 33 százaléka válaszolta, hogy részben vagy egészben a járvány miatt halasztani kellett a felújítást, 24 százalékuk esetében zárt be legalább ideiglenesen társasházban működő üzlet, 40 százalékuk esetében pedig a lakók körében okozott fizetési nehézségeket a közös költségek terén.