A tervek szerint december elején indulnak el éles bevetésben is itthon az első távfelügyelt, személyzet nélkül is működő, önkiszolgáló boltok – tudta meg az Economx a projektet fejlesztő cég, a Laurel Kft. ügyvezetőjéről. Mint Bessenyei Attila elmondta: pontos áruháznevet és lokációt egyelőre nem árulhat el, azonban maga a start és annak dátuma egy biztosan visszaigazolt dolog.
Addig is, házon belül zajlik a tesztüzem: a Laurel hetek óta saját, székesfehérvári központjában működtet mintaboltot, egyelőre csupán az iroda munkatársai számára. Ezt a később a publikum felé is kinyitó önkiszolgáló üzletet leginkább úgy kell elképzelni, mint egy általános termékeket árusító sarki kisboltot, amely egy alapvető étel-és italautomata kínálatát vonultatja fel, kissé kibővítve.
A hamarosan megnyíló, már a vásárlóközönség számára is elérhető önkiszolgáló áruház pedig a következőképpen fog működni: a körülbelül 150-200 m² alapterületű bolt napközben a megszokott menetben, változatlan nyitvatartással üzemel. Majd zárás után indul az éjszakai, önkiszolgáló műszak, amikor a regisztrált vásárlók a technológia segítségével ugyanúgy mindent beszerezhetnek.
Az innovatív vásárlási folyamat a következő négy lépésből fog állni:
- A rendszer létrehozza a belépési kártyát, ami egy QR-kód generál: záróra után ezt megnyitva és a bejáratnál beolvasva lehet belépni az üzletbe.
- A kapuk kitárulnak, fogjuk a kosarunkat és kezdődhet a vásárlás, annyi különbséggel, hogy az üzletben személyzettel biztosan nem, legfeljebb más vásárlókkal fogunk találkozni.
- A fizetést ugyanúgy a hazai üzletek nagy részéből már ismert önkiszolgáló kasszáknál intézhetjük a szokásos szkenneléssel. Annyi különbséggel, hogy a fizetés megkezdése előtt itt ismét be kell olvasni a bejáratnál egyszer már bemutatott QR-kódot.
- Kilépésnél ismét fel kell mutatni a QR-kódot az appban, és már mehetünk is.
Nem hagyják magukra az önkiszolgáló vásárlókat
Ugyanakkor a vásárlókat így sem hagyják teljesen magukra az önkiszolgáló boltokban, ha bármi fennakadás történne. Az üzletek eleve A-tól Zs-ig teljesen be lesznek kamerázva, miközben a videóközpontban ülő diszpécser folyamatosan felügyeli a vásárlás menetét. Ha bármi probléma van, egyfelől lehet tőle segítséget kérni, másfelől beavatkozik, olyat látva, ami nem tetszik neki.
A diszpécserek munkáját egy mesterséges intelligencia alapú kiegészítő kamerarendszer is megtámogatja, amely önmagában képes lesz arra, hogy kiemelje a gyanús eseményeket. Például, ha valaki a bolton belül fogyaszt vagy terméket rak zsebre. A dupla fotocellás ajtó szintén azt a célt szolgálja, hogy megakadályozza az ismeretlen személyek bejutását, az átrohanásos lopásokat.
Külföldön már bevált modell az önkiszolgáló üzlet
Bessenyei Attila szerint a külföldi példák egyelőre igen ígéretesek. Csehországban például számos hasonló formátumú, távfelügyelt önkiszolgáló kiskereskedelmi egység működik. „Ők a helyi Coopokkal kezdték, jellemzően vidéken, és a megszokott nappali nyitvatartás mellett így 10-20 százalék plusz forgalmat tudtak elérni, ami vagy elmaradt volna, vagy más üzletben realizálódik.”
A másik irány, hogy azokon a cseh kistelepüléseken, ahol a helyi ABC működtetése már közelről sem volt rentábilis, ez az önkiszolgáló bolti modell jelentett élhető, áthidaló megoldást. „Láttunk nem egy olyan kereskedelmi-önkormányzati összefogást a cseheknél, hogy ezzel a módszerrel mentették meg az adott falu közvetlen élelmiszer-ellátását” – magyarázza Bessenyei Attila.
Közel három éve indultak az első távfelügyelt, önkiszolgáló boltok Csehországban: tavaly ilyenkor a kinti Coopnak még tíz üzlete volt, a számuk mára megközelíti az ötvenet, országszerte pedig már száz felett van a műfajba tartozó áruházak száma. A tény, hogy egy éven belül megnégyszerezték a Coop-boltok számát, a Laurel-cégvezér szerint szintén arra utal, hogy az üzleti modell működik.
Németországban is több hasonló távfelügyelt bolthálózat működik, némileg eltérő technológiai háttérrel, míg Lengyelországban a Zabka kereskedelmi lánc sem tétlenkedik a maga eddigi 70 önkiszolgáló üzletével. Utóbbi a gépi látásra alapozza rendszerét, és ők elsősorban a 10-20-30 m²-es kis üzleteket célozzák meg, többek között kórházakban és metrómegállókban.
Ausztria sípályáin már-már egészen extrém esetek is előfordulnak, amikor a bolt olyannyira önkiszolgáló, hogy se távfelügyelet, se súlymérleg, csak egy önkiszolgáló kassza. Ha valaki mégis készpénzzel szeretne fizetni, akkor az összeget lényegében becsületkassza jelleggel dobhatja be a pultba vágott „cash” lyukba. Mindezt persze erősen kompenzálja a termékek túlárazottsága.
Küszöbön az önkiszolgáló boltok forradalma?
A Laurel projektje leginkább a cseh modellhez áll közel, amely egy, az ottani bankok által összeállított digitális irattárcával működik. „Mi egy ehhez nagyon hasonló megoldással, viszont hazai partnerszolgáltatóval dolgozunk. A beléptetés a saját fejlesztésünk” – árulta el a részleteket Bessenyei Attila, aki azt is megosztotta, hogy jelenleg tárgyalnak több hazai áruházlánccal is.
Az ügyvezető hozzátette: elsőként egy 150-200 m2-es, hagyományos üzletet alakítanak át úgy, hogy személyzet nélkül is működhessen, ám modelljüket alkalmasnak tartják más, többek közt kisebb boltméterekhez is. Így gondolkodnak akár 0-24 órában működő konténerboltok telepítésében is, akár különböző gyártóüzemekben, hotelekben és oktatási intézményekben, például egyetemeken.
Az első boltindítás és a további aktív beszélgetések mellett a Laurel csapata a hazai és a külföldi partnerek részéről épp kisebb kivárást tapasztal. Ettől függetlenül, Bessenyei Attila azt tapasztalja, hogy nagy és aktív a kereskedelmi láncok részéről a figyelem, és nem csak a sarki kis fűszeresek, hanem a nagy, globális szupermarketek is figyelik, mire jut új fejlesztésével a Laurel.