Mindössze a magyarok 33 százaléka volt hajlandó munkáért más országba költözni 2020-ban, míg 2018-ban 35 százalékuk, 2014-ben pedig 58 százalékuk indult volna el, derül ki a Boston Consulting Group (BCG), a The Network és annak magyar partnere, a Profession.hu tanulmányából.

Ez az arány lényegesen alacsonyabb, mint a globális átlag. Miközben a világ szinte minden országában alacsonyabb költözési hajlandóságról számoltak be a válaszadók, a felmérésben részt vevő 190 ország csaknem 209 000 munkavállalójának fele mondta azt, hogy külföldre költözne, ha ott munkát találna.

Kapcsolódó

A világjárvány következtében egy újfajta mobilitás került előtérbe. A magyarok 60 százaléka hajlandó lenne olyan külföldi munkaadónak dolgozni, aki költözés nélkül lehetővé teszi a magyarországi munkavégzést.

A legtöbben Ausztriában, Németországban, az Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban, Svájcban, Ausztráliában, Kanadában, Hollandiában, Svédországban vagy Olaszországban vállalna szívesen így távoli munkavégzést.

A magyar 60 százalékos arány valamivel magasabb, mint az 57 százalékos globális átlag, ugyanakkor a közép- és délkelet-európai országokkal összehasonlítva ez viszonylag alacsony: az élen Bulgária és Szerbia áll 73 százalékkal, őket követi Lengyelország 71 százalékkal, majd Románia 61 százalékkal.

A távoli és egyben külföldi munkáltató iránti nyitottság világszerte különösen magas az informatikai és a digitális területeken dolgozók körében. Globálisan a digitális vagy analitikai tapasztalattal rendelkező munkavállalók 71 százaléka, és az informatikai és technológiai háttérrel rendelkezők 67 százaléka lenne hajlandó ebben a formában dolgozni. A mesterképzéssel vagy annál magasabb végzettséggel rendelkezők körében a hajlandósági aránya szintén magas volt: 62 százalék.