A héten Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentette, hogy 18 millió forintra növelnék az áfa alanyi adómentesség értékhatárát. Ennek előzménye az volt, hogy az MKIK a minimálbér kutatás keretén belül tavaly novemberben megjelent publikációjában javasolta a mentesség értékhatárának növelését, ezzel egyidőben pedig a KATA valorizálását.

A tárcavezető és Nagy Elek, az Iparkamara új elnöke december 3-án írták alá azt a magyar vállalkozások fejlesztéséről szóló együttműködési megállapodást, amiről a miniszter azt mondta: előremutató javaslatok vannak benne, melyek közül kiemelte és „erősen megfontolandónak” nevezte az alanyi áfamentesség növelését.

Kapcsolódó

Az Iparkamara közleményében megjegyzi, hogy az áfahatár felemelésének részletei nem ismertek még, ezért azt javasolja, hogy ez két lépcsőben valósuljon meg:

  • Első körben 2025. január 1-jéig visszamenőleg 15 millió forintra,
  • második körben 2026. január 1-től 18 millió forintra emelkedjen az új bevételi határ.

Az MKIK szerint az azonnali visszamenőleges hatályú intézkedés azért fontos, mert az elmúlt évek magas inflációja miatt a főállású vállalkozók nagyrésze idén már októberben el fogja érni a 12 milliós határt, onnantól pedig vagy a teljesítményük visszafogásával, vagy valamiféle „szürke” illegális megoldással érik el, hogy ne csússzanak át az áfa körös működésbe.

Az Iparkamara úgy látja, hogy ez az utolsó negyedév GDP növekedési ütemét is visszafoghatja.

A katánál is vannak még rendezetlen dolgok

Az áfahatár emelésével összefüggésben az MKIK arra is felhívta a figyelmet, hogy a katás adózók helyzete is rendezetlen, mivel a jelenlegi havi 50 ezer forintos tételes adó, ami tartalmazza a TB és a nyugdíjjárulékot is, szintén folyamatosan inflálódik. Erre két megoldást javasol az Iparkamara:

  • Legyen választható a havi 75 ezer és akár egy havi 100 ezer forintos tételes adó fizetés lehetősége,
  • vagy másodlagosan az alanyi áfamentes határérték emelkedésével arányosan legyen a havi KATA tételes adóösszeg valorizálva.

Az Iparkamara szerint az első megoldás esetében már egy befizetéssel arányos, elfogadható nyugdíjra lenne jogosult az ezt választó vállalkozó, míg a második megoldás biztosítani a kedvezményes adózást választó vállalkozások szociális ellátásainak és nyugdíjának a méltányosan jobb alapokra helyezését.

A Taxisok Érdekvédelmi Szervezete január 15-én szervezett tüntetést Budapest több pontján. Követeléseik között szerepel az alanyi adómentesség határának emelése és folyamatos igazítása az aktuális gazdasági környezethez, az adózási rendszer további átdolgozása, az inflációkövető adózás elutasítása, továbbá az, hogy a fővárosban is korlátozzák a taxisok létszámát.

Indul a tiltakozás: a rivális érdekvédők szerint a taxisok egyik követelése okafogyott, a másik alkotmányellenes

Utcai demonstrációra készülnek a taxisok, dugót nem ígérnek, de türelmet kérnek a budapesti közlekedőktől. Két rivális taxis szervezetet kérdeztünk arról, mi várható a mai megmozdulástól. Van, amiben egy követ fújnak, de akad, amit teljesen másképp látnak.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.