Alapjaiban rendezte át a Fidesz-kormány 2013-as döntése a hazai csúcsnyugdíjak mértékét, ugyanis a kormánytöbbség ebben az évben törölte el a tb-járulékfizetési felső határt - ezzel lehetővé tették az utat az állami nyugdíjmilliomosok szűk táborának kialakulását. Évtizedeken keresztül működött úgy a magyar nyugdíjrendszer, hogy alig tízszeres volt a különbség a minimális és a maximális nyugdíjak között, vagyis a nyugdíjak 30-300 ezer forintos sávban szóródtak - olvasható a portálon.
A nyugdíjak maximalizálását úgy érték el, hogy egy bizonyos határ felett nem kellett a szerzett jövedelem után járulékot fizetni - így nem is számított be a nyugdíjszámítás alapjába. 2013-tól azonban eltörölték a járulékplafont, ami rövidtávon növeli ugyan a tb-kassza bevételeit, de hosszútávon jóval nagyobb terheket rak rá a milliós nyugdíjellátások kifizetése miatt. Az eltörléskor a járulékplafon bruttó 661 850 forint volt, vagyis az e feletti jövedelmek nem számítottak bele a nyugdíjba.
Szűk az állami nyugdíjmilliomosok tábora, de gyarapszik
Az időközben megszüntetett Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság adatai szerint 2017 januárjában 351 fő kapott nettó fél millió forintnál magasabb nyugdíjat, s mindössze hatan kaptak egymillió feletti nyugdíjat. 2018-ban azonban már nemhogy egymilliós, de havi kétmilliós nyugdíjat is kapnak egyes szerencsések. Az ONYF feladatait átvevő Magyar Államkincstár nem árulta el a Zoom.hu kérdésére, hogy 2018 januárjában hány fél- és egymillió forint feletti nyugdíjat folyósítottak. Annyit viszont elárultak, hogy a tíz legmagasabb nyugdíj átlaga januárban 2 015 226 forint volt havonta.
A válaszból az következik, hogy legalább egy nyugdíjas kétmillió forintnál magasabb nyugdíjat kapott januárban. És ha csak egy ilyen nyugdíjas volt, akkor jóval többet kapott kétmilliónál (mivel egyedül kellett felhúznia a tíz szupernyugdíjas átlagát kétmillió fölé). Ha többen voltak, akkor csak valamivel kétmillió fölött kellett kapniuk.
Nem tartható a járulékplafon eltörlése
A milliós nyugdíjak egy társadalombiztosítási rendszerben nem indokolhatóak. A tb lényege ugyanis épp az, hogy bizonyos mértékben jövedelmet csoportosítson át a nagy jövedelmű nyugdíjmilliomosoktól a minimálnyugdíj körül élők javára - természetesen bizonyos keretek között.
A milliós jövedelmű munkavállalók nyugdíj-megtakarításaikból biztosítani tudják maguknak a korábbi életszínvonalat - így semmi nem indokolja, hogy a társadalombiztosítástól is milliós ellátásokat kapjanak, ami hosszú távon jelentős többletkiadásokat jelent az állami nyugdíjrendszernek.