Az Agrotax elemzése szerint a haszonbérleti díjak is emelkedtek, a szántónál 13 százalékkal, 72 097 forintra az előző évhez képest. A szántó területek árai pedig a termőföld áraknál még magasabbak, szántót tavaly átlagosan 1,721 millió forintért lehetett venni, ami az előző évihez képest 10,93 százalékos emelkedést jelent.
A termőföld-értékelés online programjának kifejlesztője és alkalmazója az Agrotax Kft. ötödik éve adja ki az éves országos termőföldpiaci körképet. A cég szakemberei kiemelték, hogy tavaly sem tört meg a majd 30 éve tartó áremelkedési trend, ugyanakkor az alacsonyabb árazású régiókban nagyobb volt a drágulás mértéke, mint a drágább területeken.
Több volt a szélsőség
Sáhó Ákos, a cég ügyvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaly értékesített termőföldek között a korábbi évekhez képest a piaci átlagárhoz viszonyítva több szélsőségesen alacsony, illetve túlzóan magas áron megkötött ügyletre figyeltek fel az Agrotax szakértői. A szúrópróbaszerűen elvégzett vizsgálataikból kiderült, hogy olyan földértékesítésnél alakulhat ki extrém ár, ahol a jövőben nem mezőgazdasági művelést terveznek (spekulációs cél) vagy az ár nemcsak a termőföldre, hanem a rajta lévő építményre is vonatkozik. Mindenesetre a szélsőséges árazásoktól megtisztították az adatbázist, és így az elemzés több mint 56 ezernyi szántó, gyep, erdő, gyümölcsös és szőlőművelésű földterület tavaly kifüggesztett adás-vételi szerződésén alapult.
Egymillió forintnál nem volt olcsóbb föld
A múlt évben ugyan 11 százalékos drágulás volt - tette hozzá -, ám 1 millió forint alatt az ország egyetlen részén sem cserélt gazdát a föld. A legtöbbet a Dél-Alföldön (hektáronként 1,911 millió forintot), míg a legkevesebbet Észak-Magyarországon kértek a földért (hektáronként 1,245 millió forintot). Megyei rangsorban a legdrágábbak a Budapesthez tartozó földek, 3,138 millió forinttal. Hektáronként kétmillió forint körüli ársávba tartozó megyék: Békés (2,168 millió), Hajdú-Bihar (2,095 millió), Tolna (2,015 millió). A legalacsonyabb árak, 1,2 millió forint alattiak a következő megyékben voltak: Nógrád (1,120 millió), Heves (1,162 millió), Zala (1,172 millió).
Folytatódhat a drágulás
Nem számítanak a következő években sem a termőföld drágulásának lassulására, mert továbbra is nagy a kereslet - mondta Sáhó Ákos. Az igényeket az osztatlan közös területek idén várható szabályozása révén a piacon megjelenő területek sem elégítik majd ki, hiszen Magyarországon még tart a fenntartható birtokrendszer kialakulása. A hatékony földbirtokra épülő amerikai és német piacokon is az utóbbi években jelentős drágulás zajlott, hiszen világszinten véges, illetve csökken a termőföld terület nagysága - emelte ki az Agrotax Kft. ügyvezetője.