Hosszú ideig tartó emelkedés után elindult a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatvágási ciklusa. A jegybanki alapkamat november 22-én 12,25 százalékról 75 bázisponttal 11,5 százalékra csökkent.

2015-ben hoztak egy jegybanki szabályozást, amelynek értelmében főszabály szerint a hitelt nyújtó pénzintézetek csak olyan személyi kölcsönt nyújthatnak, amelynél a teljes hiteldíj mutató (THM) nem haladja meg a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. A jegybanki alapkamathoz viszonyítva a THM-maximum félévente változhat, 2023 júniusa óta ez az érték 37 százalék.

Kapcsolódó

Januártól jön a változás, 35,5 százalékra csökken a maximum a december elsejétől érvényes alapkamat alapján.

A piaci ajánlatokban azt találtuk, hogy a bankok nem vitték fel a hitelek THM-jét eddig, 12-20 százalék között van a mutató a legtöbb pénzintézetnél. Egyes helyeken azonban kihasználják a törvényi plafont: akik ilyen hitelt fizetnek, a jövő évtől akár több ezer, vagy tízezer forintos megtakarítást is tapasztalhatnak havi szinten a törlesztőrészlet összegétől függően.

A hitelkártyások járnak a legrosszabbul

A folyószámla-, és áruhitelek, a hitelkártyák, valamint a kézizálog fedezettel nyújtott kölcsönöknél magasabb THM-szintet engedélyez a törvény. Mint írják, a jegybanki alapkamat 39 százalékponttal növelt mértéke a maximum: jelenleg ez az érték 52 százalék, januártól pedig 50,5 százalékra csökken a maximum.

Ez azt jelenti, hogy a hitelösszeg több mint másfélszeres értékét kell visszafizetni a futamidő alatt. A hitelkártyák THM-je 40 százalék körül mozog, ugyanakkor egyes pénzintézeteknél a teljes hitelköltség az 50 százalékot is eléri. Itt várhatóan nem lesz csökkenés, hiszen a bankok eddig is a határ közelében tartották a THM-szintet. Nem véletlenül, hiszen ezekből könnyen szereznek igen nagy összegeket, így érdemes jól átgondolni, milyen hitelkártya-szerződést írunk alá.

Kamatplafon

Fontos kiemelni, hogy a törvény által szabályozott maximum THM teljesen független a kamatplafontól, amelyet a bankok október 9-től az újonnan szerződött hitelek esetében vezettek be a lakossági és vállalati hitelek esetében is.

A kamatplafon mértékét az újonnan szerződött:

  • vállalati forgóeszközhitelek esetén 11,5 százalékos kamatszintnél;
  • a lakossági lakáscélú hiteleknél pedig 8,5 százalékos THM-szintnél érdemes meghatározni.

Ezen szint alatt fokozott verseny indulhat a pénzintézetek között, ami a hitelezési terhek csökkentése mellett a lakossági- és vállalati hitelpiac, valamint a verseny fellendülését is eredményezheti.

Megvan az ok, miért nem kell már nagy forintgyengüléstől tartani

Euróban mérve mindenkori csúcsára emelkedett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) devizatartaléka. Ez azt jelzi, hogy a tavalyi energiaár sokk nem csapolta meg a devizakészleteket, sőt, a jelenlegi szint nagy bizonytalanságok kezelésére is alkalmas. Bővebben --->