A Fidesz elnöke 1999 óta minden év elején értékeli az elmúlt időszak eseményeit. Orbán Viktor először akkori kormánya első évéről tartott értékelést 1999. február 4-én a Vigadóban, ahol történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy Magyarország belép a NATO-ba, és csökkenő államadósságot, egyszámjegyű inflációt, gazdasági növekedést jósolt. Orbán Viktor hagyományteremtő beszédében, amelyet a Magyar Televízió egyenes adásban közvetített, bírálta a Horn-kormányt és a Bokros-csomagot. Az ország helyzetéről szóló év eleji beszámolót ahhoz a szokáshoz hasonlította, amikor a szülők az ajtófélfára húzott vonásokkal mérik gyermekük növekedését. Ez a hasonlat a későbbi országértékelőkben is többször előkerült.

A következő évben, 2000-ben hangzott el Orbán Viktor országértékelő beszédeinek egyik legismertebb mondata: a "három szoba, három gyerek, négy kerék", amely szinte szállóigévé vált.
Következő, 2001 elején mondott beszédében Orbán Viktor az előző évet a rendszerváltás utáni időszak legsikeresebb esztendejének nevezte, és arról is beszélt, hogy "szeretnénk hétköznapjainkat az örökléthez igazítani".
A választás évében, 2002-ben tartott országértékelésében az előző négy évben elért eredményeket hangsúlyozta a pártelnök. "A levegőbe emelkedett rakétát nem lehet visszaparancsolni a földre. Hasonlóképpen, Magyarországot sem lehet visszafordítani a múltba" - fogalmazott.

A választási vereség utáni első országértékelésben, 2003 elején a Fidesz elnöke úgy vélte: a kormánynak rombolási kényszere van, mindenre ráront, ami 1998 és 2002 között jött létre.
A 2004-es beszédet a felújítás alatt álló Vigadó helyett az ELTE lágymányosi kongresszusi központjában mondta el Orbán Viktor. Úgy fogalmazott: a családok zsugorodásának és összetöpörödésének éve volt az előző esztendő, az országban pedig bizonytalanság és szorongás uralkodik.

"Ismét kisebbek lettünk" - ez volt az egyik fontos mondata a 2005-ben a Körcsarnokban tartott országértékelésnek, amely új formát kapott, hiszen a beszédet országértékelő beszélgetések előzték meg. Orbán Viktor korábban vidéki városokban és Budapesten találkozott választópolgárokkal, és nem pulpitusról, hanem minden oldalán székekkel körülvett színpadon beszélt. Az esemény megváltozott koreográfiájaként a rendezvény két házigazdája, Kudlik Júlia és Rákay Philip tett fel kérdéseket.

2006-ban, a választások évében a budapesti Syma csarnokban tartott országértékelőjében Orbán Viktor azt mondta: az elmúlt esztendő a beletörődés éve volt, és csak akkor sikerülhet a következő néhány év, ha újjáélesztjük a magyar szolidaritást, ez a választások tétje, és ez lesz az új kormány feladata is.
A pártelnök 2007 februárjában a Millenárison, az "Egy az ország, egy a zászló" jelszót hirdette meg, valamint a kormánnyal szemben kialakult új többség és egy erős Magyarországért küzdő, minden magyar embert képviselő polgári oldal képét vázolta fel, de arról is beszélt, hogy a terrorfenyegetések és "álmerényletek" mögött szerinte valójában a kormányoldal trükkjei állnak.

A 2008-as országértékelőben a közelgő népszavazás volt a fő téma; a Fidesz elnöke a Syma csarnokban arról beszélt, hogy a népszavazáson az igenek győzelme egy új korszak nyitánya lesz, és március 9-én Magyarország elindulhat a változás útján.

Új irány, Magyarország, új irány, magyarok - ezt a jelszót hirdette meg a Fidesz elnöke 2009-es országértékelő beszédében, amelyet a budai Millenárison mondott el. Orbán Viktor nemzedéki összefogásra buzdított, és a józan piacgazdaság korszakát jósolta.

2010. februárban, a választások előtt néhány héttel - ismét a Millenárison - Orbán Viktor évértékelő beszédében közölte, hogy ő és pártja készen áll a nemzeti ügyek kormányának vezetésére, amelynek alapját a munka, az otthon, a család, az egészség és a rend értéke jelenti. A legfontosabb nemzeti ügynek a gazdaság talpra állítását nevezte meg. 2010-ben a Facebook közösségi portálra a pártelnök kérésére több száz javaslat érkezett az országértékeléssel kapcsolatban.
Két évvel ezelőtti beszédében - ugyancsak a Millenárison - Orbán Viktor 2011-et a megújulás, 2012-t az elrugaszkodás, 2013-at az emelkedés, 2014-et pedig a gyarapodás évének nevezte. Szólt az - akkor még készülő - új alkotmányról is, közölve: az új alaptörvény lezárja a múltat.

Tavalyi értékelőjében a miniszterelnök kijelentette: a kabinet kész küzdeni, ha kell, de megegyezni is, ha az ország érdeke megkívánja. Azt is mondta: kormánya vállalkozásának első szakasza lezárult, Magyarország új alapokon áll.