Több mint egymillióan nem fizettek villanyszámlát

Magyarországon 2012 vége és 2016 vége között mintegy felére csökkent a számlatartozások összege, 40 százalékkal a késve fizető és 30 százalékkal a kikapcsolt fogyasztók száma. A hazai mintegy 5 millió villamos lakossági energia fogyasztóból 1 millió 48 ezer ember tartozik a szolgáltatóknak. Sokan csak egyhónapos csúszásban vannak: 425 401 ember még 30 napot sem késett a fizetéssel.

A késedelmek közül a 30 napon túliak tekinthetők tényleges, átmeneti vagy tartós fizetésképtelenségnek betudható díjhátraléknak. A kevesebb ideje fennálló kintlevőségek jellemző oka sokkal inkább a fogyasztó akaratlan mulasztása, feledékenysége, a számla elkeveredése - írta válaszában Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára az MSZP-s Tóth Bertalan kérdésére, aki a közüzemi tartozásokkal kapcsolatban kérdezte a tárcát.

Ahogy az alábbi, decemberi adatokat tartalmazó táblázatból is látszik, közel 300 ezer fogyasztó már egy hónapja nem törlesztette az árammal kapcsolatos tartozását. A féléven túli tartozók aránya pedig megközelíti a 400 ezer főt.

A gázszámlákkal és a távhővel összességében sokkal kevesebben késnek. Előbbivel összesen 434 743 fő, utóbbival 166 392-en tartoznak.

Az összes tartozás aránya forintban kifejezve is a lakossági áramszolgáltatókkal szemben volt: mintegy 26 milliárd forint követelésük volt a fogyasztókkal szemben még decemberben. Arányaiban viszont a magas gázszámlákat nem fizetik be, fele annyi későn fizető fogyasztótól várnak mintegy 23 milliárd forintot. A távhő követelésekkel (mintegy 12 milliárd forint) együtt összesen 62,06 milliárd forintnyi tételt nem fizettek még ki a szolgáltatóknak.

Fónagy állítása szerint Magyarországon 2012 vége és 2016 vége között mintegy felére csökkent a számlatartozások összege, 40 százalékkal a késve fizető és 30 százalékkal a kikapcsolt fogyasztók száma. Az államtitkár szerint ez a rezsicsökkentés eredménye. Utóbbi valójában az elmúlt időszakban a kőolaj és a földgáz alacsony világpiaci ára miatt épp azt eredményezte, hogy a hatóságilag szabályozott ár miatt a fogyasztók a piacinál magasabb áron juthattak például gázhoz vagy áramhoz. A kormány nem véletlenül tervezi a díjak csökkentését.