Több rekord is megdőlhet a magyar államadósságban - fordulóponthoz értünk

Nagy valószínűséggel jövőre sem lesz magyar devizakötvény-kibocsátás, részben ennek a politikának köszönhetően több mint 44 éves mélypontra süllyedhet a devizaarány. Ezzel együtt továbbra is emelkedik a forintban kifejezett államadósság, a gazdasági növekedésnek köszönhetően viszont a GDP-arányos mutató csökken, ám újra emelkednek a kamatkiadások is – vagyis az adósságszámok közel sem igazolják vissza, hogy a magyar gazdaságban minden jó irányba megy.

Eldőlni látszik a hónapok óta tartó kérdés, eszerint Magyarország nem készül a közeljövőben devizakötvény kibocsátására. A 2018-as költségvetés államadóssággal kapcsolatos fejezetei kötetéből kiderül, hogy ugyan lehetne, de továbbra sem a devizakötvény-kibocsátás a cél, hanem épp a devizaarány csökkentése. Ennek érdekében a hangsúlyt 2018-ban a forintadósság növelésére helyezik, s elsősorban a lakossági papírok értékesítési viszi a prímet.

Devizaforrás bevonására szinte kizárólag belföldi devizakötvényprogram (Pemák) szolgál, még a nemzetközi pénzintézetektől (Európai Beruházási Bank, Európai Tanács Fejlesztési Bankja) tervezett kedvező kamatozású fejlesztési hiteleket is forintban kívánják lehívni. A nemzetközi devizakötvény kibocsátását ugyan lehetővé teszi a gazdasági környezet, ám egy ilyen akcióra a "devizapiaci helyzet függvényében kerülhet sor", miközben a "forintkibocsátások szerepe meghatározó" - olvasható a 2018-as költségvetés tervezetében.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kapcsolódó

Lassan csökken az adósság

Elvileg a magyar államadósság mértékét a GDP 50 százalékára kellene csökkenteni, ezt a számot írták be az alaptörvénybe - ám ettől azonban még nagyon messze vagyunk, s jövőre sem tesz az ország ebben az irányba komoly lépést. A kormány szerint a GDP-arányos adósság idén 71,4 százalék lesz, ami 2018 végére 69,5 százalékra csökken - miközben a bruttó hazai termék a kormány tervei szerint 4,3 százalékkal nő. A 2018-as választási év, ezért a kormánynak nem prioritása a takarékos gazdálkodás: jövőre 1157 milliárd forintos deficittel terveznek, ami a GDP 2,9 százalékára rúg. Ennek ismertében nem meglepő, hogy a forintban nyilvántartott adósságállomány elszáll: a központi költségvetés adósságállománya az idei 26 458 milliárd forintról 27 835 milliárd forintra emelkedik, ez 1 377 milliárd forintos növekedés - ilyen mértékű növekedésre az utolsó választási év óta nem volt példa.

Azért van jó híre is Varga Mihály miniszternek: 2016-ban az államadósságon belül 25 százalék volt a devizaarány, ez az idén 20,9 százalékra csökken, ami 44 éves mélypont. A tervek szerint 2018-ban ez tovább csökken, a cél a 15-25 százalékos sávban maradás. A maradék devizaadósság árfolyamkockázatát továbbra is swapügyletekkel csökkentik - vagyis minden dollár-, jen- vagy éppen jüantartozást euróadósságra cserélnek - így a magyar állam csak a forint-euró árkülönbözetet kockázatát "futja". Az adósság lejárati szerkezetét célszerű lenne növelni, ám továbbra is az államadósság hátralévő átlagos futamidejét 3 évben szabják meg - plusz-mínusz féléves eltéréssel.

Emelkedő kamatkiadások

Az idei kamatkiadásokat még 952,3 milliárd forintos nettó kiadással fogadta el a parlament, ám a most napirenden lévő módosítás szerint még ennél is kevesebbet 903,1 milliárd forintot fordítanak az államadósság finanszírozásra.

Úgy tűnik, ezzel elértük a mélypontot, ugyanis a kormány következő években - 2021-ig - évi ezer milliárd forint körüli kiadással számol. A 2018-as tervben 978,3 milliárd szerepel, majd ez az összeg 2020-ban már meghaladhatja az ezer milliárd forintot is.

A növekvő lakossági értékesítés következménye a közvetítői jutalékok emelkedése: 2018-ban összesen 52,3 milliárd forintnyi jutalék kivetésével számol a büdzsé, ezen felül 2,9 milliárd forintnyi reklámkiadással is számolnak, hiszen csak így lehet fenntartani a lakosság megtakarítási kedvét.