A MEOSZ elnöke szerint a kormány a korábbi, biztosítási időn és járulékbefizetésen alapuló kiszámítható rokkantsági nyugdíjrendszert egy bizonytalan, garanciák nélküli, sok esetben megalázóan alacsony összegű ellátásokból álló rendszerre cseréli fel, miközben a törvényjavaslat nem segíti a megváltozott munkaképességűek rehabilitációját, hanem bünteti azokat, akik dolgozni akarnak.
A rehabilitációs ellátás tervezett összege 27 600 és 46 ezer forint között lesz, szemben a mostani átlagos 70 ezer forinttal. Az ellátást keresőtevékenység esetén azonban megszüntetné a kormány, így azoknak, akik az állapotuk miatt csak a többnyire alacsony keresetet biztosító részmunkaidős munkavégzésre képesek, vagy csak ilyen állást kapnak, veszélybe kerülne a mindennapi megélhetésük.
Ebben az esetben a rendszer tulajdonképpen büntetné a megváltozott munkaképességűek többségét, akik nem tudnak teljes munkaidős állást vállalni. A rendkívül alacsony összegű rehabilitációs ellátás nem fedezné az egészségkárosodásból származó többletköltségeket, ahogy az álláskeresés és az azzal járó utazás költségeit sem - hangsúlyozza a MEOSZ közleménye.
Javaslatok a kormánynak
A MEOSZ azt javasolná a kormánynak, hogy - "ha már mindenáron a legkiszolgáltatottabbakon akar spórolni" - csak 90 napot meghaladó keresőtevékenység esetén (ez jelenleg az általánosan kikötött próbaidő) vonja meg az ellátást, és azt is csak akkor, ha a rehabilitációs ellátás és a keresőtevékenységből származó jövedelem együttes összege meghaladja a mindenkori minimálbért.
A javaslat tartalmazza azt is, hogy ebben az esetben se szüntessék meg az ellátást, csupán szüneteltessék azt, mert így az érintett a munkaviszony esetleges későbbi megszűnése esetén sem maradna ellátás nélkül. A jelenlegi tervezet ugyanis bármely keresőtevékenység esetén véglegesen megszüntetné az ellátást.
A MEOSZ ezen kívül javasolja, hogy a rehabilitációs ellátás felső összeghatárát emeljék fel legalább a közfoglalkoztatási bér szintjére, azaz 46 ezer forint helyett 57 ezer forint legyen.
A tervezett rokkantsági ellátás összege szintén rendkívül alacsony lenne, 27 600 és 138 ezer forint között mozogna, a rokkantsági nyugdíj átlagos összege a jelenlegi 70 ezer forintról 41 ezerre csökkenne. A legtöbb, most még III. csoportba sorolt rokkant, a tervezet szerint ugyanis legfeljebb ekkora összegű ellátásra számíthat, a 138 ezer forintos összeget csak a legsúlyosabb egészségkárosodottak kapnák meg.
A jövedelemkorlát csak a feketefoglalkoztatásra ösztönöz
A rokkantsági ellátásban részesülőknek a keresőtevékenység mellett is járna az ellátás, de csak addig, amíg három egymást követő havi keresetük átlaga meg nem haladja a minimálbér 150 százalékát.
A MEOSZ szerint a jövedelemkorlát nem segíti az önrehabilitációt, hanem a passzív ellátás igénybevételére és a feketefoglalkoztatásra ösztönöz. Bünteti azokat például, akik elvégeznek egy három hónapos idénymunkát, vagy egy rövidebb időszakban helyettesítő tanárként dolgoznak, emiatt ugyanis végérvényesen elveszíthetik a rokkantsági ellátásukat.
A MEOSZ arra kéri a kormányt, hogy törölje el a jövedelemkorlátot, vagy a minimálbér 150 százalékáról emelje fel 230 százalékra. Ez lenne ugyanis az az összeghatár, ami a 41 ezer forintra csökkenő átlagos ellátással kiegészítve lehetővé tenné egy megváltozott munkaképességű, rokkant ember számára is, hogy elérje az átlagjövedelmet, amitől megfosztani egyébként senkit nem lehet.
Hol lesznek a munkahelyek?
A legaggasztóbb kérdés persze továbbra is az, hogy hol fognak dolgozni a drasztikusan lecsökkentett összegű ellátásban részesülő megváltozott munkaképességűek. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint jelenleg több mint 500 ezer regisztrált álláskereső van, köztük mintegy 31 ezer megváltozott munkaképességű ember keres magának munkát sikertelenül.
A 2008-ban beindított rehabilitációs rendszer sem nevezhető sikeresnek: a 25 ezer rehabilitációs járadékosból mindössze 12 ezer főt foglalkoztatnak ezen rendszer keretein belül, annak ellenére, hogy a rehabilitálandó munkavállalók teljes bérköltségét állja a Társadalmi Megújulás Operatív Program.
A gazdasági előrejelzések szerint jövőre a munkaadók nem terveznek létszámbővítést, a közmunkaprogramokról pedig továbbra sem sokat tudni. Az eddigi információk szerint a kormány a közfoglalkoztatásban résztvevőknek főként olyan nehéz fizikai munkákat fog ajánlani, mint a különböző árvízvédelmi építkezések, az erdőtakarítás vagy a stadionépítés, a rokkantak azonban ezeket a munkákat nem képesek elvégezni.