Az elmúlt évben mintegy 1700 milliárd forintot vontak ki a külföldi bankok leányaiktól - mondta Matolcsy György még szeptemberben a parlament gazdasági bizottsága előtt. Orbán Viktor kormányfő szintén erre hivatkozott a devizahitelek végtörlesztési lehetősége kapcsán, mondván, hogy a bankok most sem hiteleznek és folyamatosan vonják ki "profitjukat és forrásaikat". Bár Matolcsy kijelentésének valóságtartalmát az MNB nem kommentálta, az Index banki szakértőkkel folytatott beszélgetésein körvonalazódó összkép, ha összegszerűen nem is, de nagyságrendileg alátámasztja az említett 1700 milliárdos számot.

Miért teszik?

Ez ugyanakkor egyesek szerint természetes folyamat része. A 2008-as gazdasági világválságot megelőző időszakban ugyanis a bankszektor egészének hitel-betét mutatója jócskán 100 százalék fölött volt. Ez azt jelenti, hogy a pénzintézetek mérlegében több volt a kihelyezett hitel, mint az ügyfeleiktől szerzett betét.

Márpedig ahol nagy az ék, ott a leállás is látványosabb. A lengyeléknél 100 százalék körüli volt a mutató és így a hitelezés leállása sem volt olyan drasztikus.

A forráskivonás az anyabankoknak a nagyobb veszteségeik fedezésére, illetve a nagyobb tartalékolási kötelezettségeikre szolgál. Ilyen esetben egyszerűen azt mondják itteni leányaiknak, hogy gyűjts több betétet, mert én már nem tudok annyi pénzt adni a hitelezésed olcsó finanszírozására.

Ez előmozdíthatja a bankrendszer függetlenségét a külföldi tőke- és forráskihelyezési hajlandóságtól, hiszen nagyobb mértékben kényszerül hazai forrásokat szerezni. Ugyanakkor a korábbi szintet nem tudják elérni, így hitelezési tevékenységüket is szűkítenie kell.

Tovább romolhat a helyzet

Eddig is volt forráskivonás, de a végtörlesztés miatt keletkező több százmilliárdos veszteség még a mainál is jobban visszaveti a hitelezést - erősítette meg egy bankügyekben járatos szakértő.

A forráskivonás mellett több bankban a tőkekivonás is megindult. Ez két formában nyilvánul meg. Egyrészt az anyabankok drágábban adják a hitelt leányaiknak, másrészt növelik az osztalékfizetési kötelezettséget. Az utóbbi látványosabb, a magyar bankokkal szemben inkább az előbbi merült fel.

A végtörlesztésre még kivonulással is reagálhattak volna a bankok. Ha ezt nem is tették, több bank (pl. Erste, Raiffeisen) is bejelentette, hogy szűkíti magyarországi tevékenységét.