A hazai tüdőrákosok egy részét úgy veszítjük el, hogy betegségükről csak a haláluk után állítanak fel diagnózist – mondta Polányi Zoltán, az MSD Pharma Hungary Kft. kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója a gyógyszercég által szervezett háttérbeszélgetésen. Hazánkban minden évben 7-8 ezer új tüdőrákos beteget fedeznek fel, és közel hatezer beteg életét is veszti.
Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján 2019-ben 8447 ember halt meg tüdőrákban, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatbázisában ugyanez a szám azonban 1203-mal (14 százalékkal) kevesebb volt.
Az adatvagyon kutatható
Magyarországon jelentős mennyiségű adatvagyon áll rendelkezésre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél (NEAK) és a Központi Statisztikai Hivatalnál (KSH) is rákbetegekkel és daganatos betegek halálozásával kapcsolatban. Az adatvagyon mennyiségét összevetve más európai országok adataival elsők vagyunk, mondta Polányi Zoltán.
Az MSD a kutatásában kétféle adatforrást használt, egyrészt a KSH adatokat, amely a haláleseteket, és a halálokokat is rögzíti, másrészt pedig a NEAK adatbázisát, amiből a beavatkozások ideje, kódja és helye is azonosítható volt. Polányi Zoltán kiemelte: statisztikai algoritmusok alapján jutottak hozzá a számokhoz, de konkrét betegadatokat nem kaptak.
Fordult a kocka, javult a túlélési mutató
Magyarország úgynevezett ráknagyhatalom, a daganatos betegek előfordulása és a halálozása is tekintetében a legrosszabbak a mutatóink. De fordult a kocka, összehasonlításul közölte, hogy a 2016-2019 között diagnosztizált késői stádiumú betegeknél a hároméves túlélés esélye megduplázódott a megelőző időszakban diagnosztizált betegekhez képest. A javulás hátterében főként az elmúlt évtized utolsó két-három évében elterjedt modern terápiák állnak.
A mostani kutatásban nem a terápiák hasznosulását vizsgálták, hanem a teljes betegutakat akarták feltérképezni, és azt megnézni hogy a betegellátás során, hol van szükség a betegutak javítására. Elhangzott, hogy a kutatás adatait eljuttatták az egészségügyi kormányzatnak is.
Az MSD szerint fontos lenne napirendre tűzni az alacsony dózisú CT-berendezések alkalmazhatóságát, és érdemes lenne megfontolni, hogy a vizsgálathoz a háziorvosoknak legyen beutalási jogosultsága.
A tüdőrák kimutatásának leghatékonyabb szűrési eszköze, az alacsony dózisú CT. Minél korábban fedezik fel a betegséget, annál nagyobb arányban lehet szikét használni és annál hamarabb távolítható el a tumor.
Magas a boncolási arány
Annál az 1203 betegnél, akinél a boncolás során derült ki, hogy tüdőrákja volt, már nem jutott megfelelő kezeléshez, mert valószínűleg előrehaladott állapotban volt a betegsége és az is lehet, hogy nem is tudott a daganatos megbetegedéséről. Polányi Zoltán példaként említette, hogy a Yale Egyetemen a tüdőrákban elhunyt betegek 28 százaléknál a boncolás során derült ki, hogy tüdőrákos, Londonban pedig ugyanez a szám 31 százalék volt. Ezek azonban a korábbi évekből származó intézményi és nem országos adatok - tette hozzá.
A magyar ellátórendszer jól működik hiszen, akik bekerülnek az ellátórendszerbe, azoknak az ötéves túlélési esélye 17,9 százalék. Csehországban 10,6 százalék - mondta Kiss Zoltán, az MSD kutatását végző munkacsoport a vezetője. Svájcban az ötéves túlélés 20,4 százalék, Svédországban pedig 19,5 százalék.
A Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a halálozás utáni pontos tüdőrák-diagnózis 14 százalékos aránya nem azt jelenti, hogy Magyarországon ilyen rossz az ellátás helyzete. A jelenség oka inkább azzal magyarázható, hogy Magyarországon messze magasabb arányban boncolnak a kórházi halálozást követően (30-40 százalék), mint a környező, s főként a nyugati országokban (5-10 százalék).
Hangsúlyozta: a magyar betegek, akik bekerülnek az ellátórendszerbe, ugyanazokat a terápiákat kapják meg mint Nyugat-Európában. Ugyanakkor az MSD vizsgálata szerint a szociális háló, az egészségértés szintje, a dohányzási szokások, a betegség miatti stigmatizálás is hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegek nem mennek időben orvoshoz.
Fontos a család és ez statisztikailag kimutatható, hogy aki családban él, annak nagyobb esélye van a túlélésre. Megnézték a 2019-ben elhunyt 1203 beteg esetében, hogy a betegségük utolsó két évében jártak-e az egészségügyi ellátórendszerben, voltak-e háziorvosnál. Kiderült, hogy többször is, háziorvosnál jellemzően évente 11-szer is jártak, valamint az is látszik, hogy a nem diagnosztizált betegek többnyire özvegyek vagy egyedülállók voltak. Többségük gyermektelen volt, iskolai végzettség szerint pedig jellemzően 8 általánost végeztek.
A tüdőrák a legelhanyagoltabb ráktípus, mondta Kiss Zoltán. Kiderült, hogy a nem diagnosztizált betegek közül a halálukat megelőző két évben részt vettek röntgenen és mellkas CT-n is, de a leromlott általános állapotuk miatt a komplex vizsgálatuk már nem valósulhatott meg, így nem részesülhettek onkológiai kezelésben.