Az EU egymilliárd eurót küldene Tunéziának

Brutális körülményekről és megpróbáltatásokról számoltak be azok a bevándorlók, akik azt állítják, a tunéziai hatóság visszatoloncolta őket étlen és szomjan – akár kisgyermekekkel együtt is – a sivatagi határterületekre. Az emberi jogi szervezetek határozottabb fellépést várnának el a nyugati hatalmaktól.

Az Európai Unió arra készül, hogy egy migrációs megállapodás keretében egymilliárd eurót, azaz több mint 393 milliárd forintot küldjön Tunéziának. Emberi jogi csoportok azonban azt szorgalmazzák, hogy a pénzért cserébe Brüsszel lépjen fel határozottabban azzal szemben, ahogy a tunéziai hatóságok a beszámolók szerint a határát délről megközelítő bevándorlókkal szemben fellép – írja a The Guardian.

Egy kormányközi szervezet névtelenül nyilatkozó tisztviselője szerint a tunéziai hatóságok csak júliusban több mint 4000 embert telepítettek át a Líbiával és Algériával közös határon lévő katonai zónába. Ezeken a sivatagos határvidékeken aztán számos esetben éhen vagy éppen szomjan halnak a várakozók.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Kamel Fekih tunéziai belügyminiszter tagadta, hogy tömegekről lenne szó, bár azt elismerte, hogy hat-tizenkét fős kis csoportokat visszatolnak a határzónába. Azt azonban kiemelte, hogy a rossz bánásmódról és a kollektív deportálás is megalapozatlan vád.

A The Guardian összesen ötven interjút készített szubszaharai területekről Tunéziába bevándoroltakkal

Szfakszban;
Dzsardzsíszban;
Médenine-ben;
és Tuniszban.

Ezen beszélgetések többségéből pedig az derült ki, hogy a megszólaltatottak jelentős részét június vége és július vége között erőszakkal visszatoloncolták a sivatagba.

Július elején a tunéziai rendőrség elfogott minket Szfakszban. A kétéves fiamat és engem néhány rendőr elkapott, és visszalöktek a líbiai határon a sivatagba. A férjemet más határőrök fogták el, és nem tudom, mi történt vele. Azóta nem hallottam felőle

– mesélte Salma, egy 28 éves nigériai nő.

A 38 éves nigériai Michael szintén borzalmas tapasztalatokról beszélt a lapnak:

„A tunéziai határőrök megvertek minket, ellopták a pénzünket és a mobiltelefonjainkat. A sivatagban nem volt vizünk. A saját vizeletemet kellett innom, hogy túléljek.”

Először júliusban jelentek meg a sajtóban és a közösség oldalakon azzal kapcsolatos hírek, hogy Tunézia a sivatagba szállíthatja a bevándorlókat. Ekkor kezdték el pedzegetni sokan, hogy a menedékkérők éhen és szomjan haldokolnak a hőségben.

Olaszországon nagy a nyomás

Amennyiben lehet hinni a tunéziai állapotokról szóló beszámolóknak, nem meglepő, hogy megugrott az Olaszországba a Földközi-tengeren át érkező bevándorlók száma. 78 ezer ember érkezett eddig év eleje óta így olasz területre Észak-Afrikából. Ez több mint kétszerese a 2022 azonos időszakában érkezettek számának.

A legtöbben, 42 719-en Tunéziából indultak. Ezzel pedig Tunézia át is vette az elsőszámú kiindulási pont címét Líbiától.

Szeptember közepén a Frontex adata szerint volt olyan 48 órás időszak, amikor csaknem 7000 illegális bevándorló lépett be Olaszország területén, Lampedusa szigetén az EU-ba. A Földközi tenger kis szigete Észak-Afrika és Szicília között fekszik, és már a 2000-es évek óta az illegális bevándorlók, és embercsempészek első európai állomása. A 6000 lakosú, mindössze 10 kilométer hosszú sziget képtelen megbirkózni az emberáradattal. Lampedusán mindössze egy 500 férőhelyes befogadóközpont van, a helyi plébános „apokaliptikus” állapotokról számolt be.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a migránsokkal kapcsolatos helyzet nagy figyelmet és sok szolidaritást kap. „A gond az, hogy mikor és milyen mértékben fordul át ez a szolidaritás kézzelfogható tettekre. Ez az, ami engem most érdekel.”