Az Airbnb és a hasonló platformok terjedése radikálisan átalakította a városi ingatlanpiacot és a turizmus szerkezetét, ezért úgy a lakhatási válság, ahogy a fenntartható városi turizmus szempontjából is kulcsfontosságú és nagyon időszerű a rövidtávú lakáskiadás szabályozása, amelyre számos nemzetközi példa van – közölte az Economxszal a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatója.

Rasztovits Dávid a kormány múlt héten bejelentett, 16 pontos turisztikai akciótervének lényegi elemeiről beszélt, amelyek része a frissen társadalmi egyeztetésre bocsátott Airbnb-törvényjavaslat.

Kapcsolódó

Megírtuk: az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv részeként jövőre a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadót a négyszeresére, azaz az eddigi 38 400 forintról 150 ezer forintra emelik a fővárosban, és két évre „befagyasztják” a piacot, vagyis 2027-ig nem lehet új lakásokat regisztrálni a rendszerben.  

A szabályozás kívánatos, mivel mára jól látszik, hogy a lakáskiadás túlzott aránya negatívan hat a helyi közösségekre – növeli a lakásárakat és megváltoztatja a városrészek társadalmi szerkezetét.

A terézvárosi döntés példája már mutatja, hogy szigorú korlátok között egyensúlyba kerülhet, stabilizálódhat az ingatlanpiac, és a turisztikai kínálat is optimálisabb lehet az adott környéken – mondta a vezérigazgató, kiemelve, hogy mindez hosszú távon támogatja a húzóágazatban megfogalmazott stratégiai célokat.

Nem ért egyet az Airbnb főnöke

A város nem érte el a kitűzött célokat, de az Airbnb-vel kapcsolatos politika ellenséges lett – mondta Brian Chesky, az Airbnb szállásszolgáltató társalapítója és vezérigazgatója a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjúban annak kapcsán, hogy New Yorkban egy éve van érvényben egy törvény, amely jelentősen korlátozza a rövidtávú lakáskiadást annak érdekében, hogy visszatereljék a lakásokat az albérleti piacra. Brian Chesky rámutatott: szerinte ez nem teljesült, mert az adatok szerint azóta több mint 3 százalékkal tovább nőttek a hosszú távú bérleti díjak, míg a szállodai szobák 7 százalékkal drágultak, így New York kevésbé megfizethető lett a turistáknak.

Visszatér, aki biztonságban lehet

Rasztovits Dávid úgy látja: alapjaiban meghatározóak a turisztikai akciótervben szereplő biztonsági intézkedések is az éjszakai turizmus egyik fő vonzerejét képviselő, fővárosi bulinegyedben. Mint mondta,

a szektor egyik alapköve a biztonságérzet, amely közvetlenül befolyásolja az utazók döntéseit.

A bulinegyed évről évre önmagában is több százezer turistát vonz az országba, nem szabad elítélni a szórakozás ezen formáját, viszont a rendőri jelenlét fokozása, az önálló rendőrőrs létrehozása kívánatos és fontos döntés – fogalmazott.

Rasztovits Dávid
Rasztovits Dávid
Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Ráadásul nemcsak a rend fenntartását segíti, hanem Budapest pozitív imázsát is növeli az, hogy a szubjektív biztonságérzet erősödhet a látogatókban.

Ez szerinte kiemelt versenytényező olyan időkben, amikor tőlünk nyugatabbra a hétköznapi emberek, turisták ellen elkövetett támadásoktól hangos a sajtó. 

A közbiztonság erősítése azért is stratégiai jelentőségű, mert egy esetleges incidensnek, rossz vendégélménynek pillanatok alatt híre mehet a közösségi oldalakon, ami minden jószándékú, tudatos marketinggel szemben súlyos károkat okozhat a városnak.

A biztonság üzenete hozzájárul ahhoz is, hogy a kellemes élményekkel távozó turisták máskor is szívesen válasszák úti célként Magyarországot

– jegyezte meg.

Hasonlóképp, a turistaélményt közvetlenül befolyásoló idegenvezetők felkészültsége is jelentősen befolyásolja az ország arculatát, hiszen a vendégek felé gyakran ők közvetítik a helyi kultúrát, az értékeinket, azok történelmi jelentőségét.

Ezért szerinte a tervezett tudásmegújító képzések ezen a területen kulcsfontosságúak.

Ösztönzi a munkavállalást az új borravalórendszer

Számos ellentmondásra ad választ a borravaló és a szervízdíj szabályozása – előbbit készpénzmentesen adómentesítik a jövőben, míg utóbbit a Nemzetgazdasági Minisztérium 12 százalékban maximalizálja.

A dolgozók méltányos jövedelmét támogatja a szervízdíj szabályozása, ezért ösztönzi a munkavállalást, míg a fogyasztóknak átláthatóbbá, megfizethetőbbé teszi az éttermi árakat.

Ez az intézkedés egyensúlyt teremt a vendéglátóhelyek jövedelmezősége és a vendégek elégedettsége között, amivel gazdaságilag fenntarthatóbb lesz a szektor – mondta Rasztovits Dávid.

Emellett, mivel a digitalizáció egyre inkább áthatja a turizmust is, elengedhetetlen a készpénzmentes fizetési rendszerek elterjedése a modern iparági ökoszisztémában.

Kép: Getty Images

A borravaló adómentes kezelése és a digitális terminálokon elérhető „borravaló gomb” bevezetése egyszerűsíti a tranzakciókat, miközben növeli a munkavállalói elégedettséget és a transzparenciát – vélekedett.

A fiatalok elvárják a kényelmi megoldásokat

Az új generációk számára a technológiai kényelem egyébként is alapvető elvárás, ezért szerinte a digitális fejlesztéseket nem érdemes megúszni, mert a szolgáltatók versenyképesebbé válnak általa. A magyar cégek felzárkózása ugyan folyamatos ezen a területen, ám a külföldi konkurenciához képest van még hová fejlődni – mondta.

A digitális SZÉP kártya bevezetése is egy újabb lépés a fenntarthatóság felé, amely a belföldi turizmusban megkönnyíti a szolgáltatások igénybevételét. Rámutatott:

sokkal komfortosabb lesz a mobiltelefonos hozzáférés, ami a fizetési folyamatok egyszerűsítésével az ágazatban elköltött összegeket is növelheti.

Ugyanígy, az NTAK-adatgyűjtés bővítése olyan turisztikai attrakciók, mint az Országház, az egyházi műemlékek vagy a kisvasutak forgalmával ugyancsak jelentős előrelépés, és a turizmuspolitikában a hatékony támogatási döntéseket készíti elő.

Helyzetbe hoz a Budapest Airport fejlesztése

A vezérigazgató kitért rá: a reptér modernizációja stratégiai fontosságú a turisztikai infrastruktúránk fejlesztésében. 

Az egyik legfontosabb lépések egyike például a CO2-adó jövő évi eltörlése és a repülőtérhez vezető gyorsforgalmi út felújítása, amely közvetlenül növeli az ország versenyképességét Európában.

Ahogy a biztonság, úgy a légiközlekedési szolgáltatások minősége és a könnyen elérhető repülőtér is kritikus szerepet játszik abban, hogy Magyarország vonzó célpont legyen a nemzetközi kínálatban.

A reptérre költött minden egyes adóforinttal a közép-európai régióban elfoglalt szerepünket erősítjük

– mondta.

Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Főként, hogy például legnagyobb nyugati partnerünknél, a németeknél egyre látványosabban szenved a légiközlekedési piac a túlzott adóztatástól, ami jelentős bevételkiesést és versenyhátrányt okoz a repülőtársaságoknak, a turisztikai szolgáltatóknak az országban, és így az államnak.

Lázadnak a magas adók ellen

A 2011 óta létező, de idén májusban 25 százalékkal megemelt légiforgalmi adó eltörlését, a biztonsági ellenőrzések díjának csökkentését és a szektor állami támogatását követeli a Repülési Iparszövetség Németországban, ahol az induló járatok jegyáraiban az adók és az illetékek már 30 eurót tesznek ki. A drágaság súlyos versenyhátrányba hozza a német légiközlekedést, amely a magas állami költségek miatt lassabban lábadozik a koronajárvány után. Korábban az Eurowings és a Ryanair is jelentős járatcsökkentéseket jelentett be válaszul, most viszont már iparági méreteket öltött a felháborodás, mert a repülés már nem megfizethető Európa legnagyobb gazdaságában – írja a Die Zeit. Brüsszelben is forrnak az indulatok, ahol a biztonsági személyzet újabb sztrájkja miatt a déli Charleroi repülőtéren (BSCA) minden kedden induló járatot töröltek – közölte a Brussels Times.

Európa szívében: világszerte nagy az igény a zöld utazásokra

Azt a vendégforgalmi statisztikák és például a Budapest Airport idei, rekordközeli utasforgalma is bizonyítja, hogy

Magyarország turizmusa újra a Covid előtti aranykor felé tart. Ezért az akcióterv a legjobbkor érkezik, annak minden eleme jó irányba céloz, és évekre meghatározza a fejlődési pályát

– állapította meg a szakember.

A rendezvényturizmus több szintű ösztönzése például a fővárost és a vidéket is erősen pozícionálhatja – utóbbinál a falusi vendéglátás bővítése a regionális egyenlőtlenségek csökkentését is szolgálja, ezrek megélhetéséről gondoskodik, ráadásul népszerűsíti a fenntartható turizmust.

Az autentikus, vidéki szálláshelyek támogatása nemcsak a helyi gazdaságot élénkíti, hanem olyan élményalapú turizmusmodellt kínál, amely közelebb hozza az emberekhez a régiós kultúrákat és a természeti szépségeinket, míg az agrárturizmus bővülése új munkahelyeket és bevételi forrásokat teremt – fogalmazott.

A falusi turizmus bővítése ráadásul összhangban áll a globális trendekkel, amelyek a pandémia óta nagy hangsúlyt fektetnek a helyi élményekre, a kulturális és környezeti fenntarthatóságra – így pedig Magyarország még inkább a „zöld turizmus” egyik európai központjává válhat.