A koronavírus-járvány utáni bizonytalan időszakban hozták létre a Turizmus Konjunktúra Indexet (TKI), mondta a turisztikai szektor egyik meghatározó mutatójáról Gál Pál Zoltán,  a Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének (VIMOSZ) az elnöke. 

A friss adatok szerint a TKI most 4-esen áll tavaly mínusz 2-esen volt, hangzott el az index kihirdetésére összehívott sajtótájékoztatón.

Vagyis az index az 6 ponttal magasabban van, mint 2023-ban.

A covid-19 után hatalmas volt a bizonytalanság, számos ágazatnak voltak hőtérképei, de a turizmus gazdasági fellendülésével kapcsolatban nem voltak jelzőszámok, csupán a korábbi évek vagy időszakok vendégéjszakáinak számaiból próbáltak messzemenő következtetéseket levonni, tette hozzá a szövetség elnöke. 

Kapcsolódó

Izmosodni szeretnének

Éppen ezért egy komolyabb tapasztalati indexre volt szükség, nem csak arra,  hogy mennyi lesz a szakács bére a Balatonon vagy mennyi lesz a lángos ára.

A TKI segíti a döntéshozókat, és más iparágakkal való összehasonlítást is lehetővé tesz, valamint a közvélemény tájékoztatását is szolgálja.

Húzóágazat a turizmus Magyarországon

– mondta lábjegyzetként Gál Pál Zoltán és hozzátette, a többiek most nem teljesítenek annyira jól.

A cél, hogy a következő öt évben annyira megizmosodjon az index, hogy egy meghatározó mértékadó információként tudja segíteni a döntéshozókat.

Minden tizedik munkahely a turizmusban van

A turisztikai szektorban körülbelül 449 ezren dolgoznak, a munkahelyek 10 százaléka a turizmusban, a szálloda szektorban és a vendéglátóiparban van, mondta Udvardi Attila, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója. 

Talán idén elérik a 2019-es számokat, de továbbra is munkaerőhiánytól szenvednek a cégek. A foglalkoztatásról elmondta, hogy a covid-19 miatt nagyon sok hely végleg bezárt, ezért kevesebb embert tudnak visszafoglalkoztatni a vállalkozások. Az elmúlt négy évben egy költségsokkot élt át a magyar gazdaság a többi országhoz hasonlóan. 

De azért nincs ok szomorkodásra, mert úgy fogalmazott Udvardi Attila nagyon sikeres szezon előtt áll 2024-ben a turisztikai ágazat.

Az indexben három alszektort szondáznak:

  • a szálláshely szolgáltatást;
  • a vendéglátást;
  • és az egyéb turizmushoz tartozó szektorokat.

Most az index 4-esen áll, amikor becsapott az energiaválság, akkor mínusz 22 ponton állt, hangsúlyozta a GKI igazgatója. Kiemelte: 2023-as év a kijózanodás periódusa volt a turisztikai cégek számára, 2024-ben pedig már év eleje óta egy felívelő periódus jellemzi a szektort.

Az alágazatok vizsgálatakor az látszik, hogy a vendéglátás mínuszban van, de a szálláshely szolgáltatások már pozitív számokat hoznak. Kiemelte: a 15 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégek húzzák fel az indexet. A trendekkel kapcsolatban elmondta: a foglalkoztatás a következő három hónapban nagyon pozitív képet mutat. És a GKI igazgatója is megismételte, most az építőipar és a kereskedelem elég nehéz helyzetben van, és éppen ezért lett most húzóágazat a turizmus.

Ne Ausztriához, hanem Csehországhoz akarjunk hasonlítani

A magyar gazdaság teljesítménye 2,8 százalékkal növekedhet idén, jövőre pedig 4,2 százalékos emelkedés várható, mondta Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzője, a makrogazdasági folyamatokkal kapcsolatban.

Az elmúlt néhány évben a kockázati tényezők között említette:

  • a geopolitikai konfliktusokat;
  • az energiaárak alakulását;
  • a forint euró árfolyamának alakulását;
  • és az időjárási tényezőket is;

A gazdaság belső motorja idén a fogyasztás lehet. Csökkennek a kamatok, melyek beruházásra ösztönözhetik a vállalatokat. De nem tekinthetünk el az inflációtól sem, az elmúlt havi adatok kedvezőbb képet mutatnak. Év végén 6 százalék körül lehet az infláció, és talán jövő nyárra térhet vissza a jegybanki célhoz, sorolta az elemző.

A turizmusban jelentős  növekedési potenciál van, mondta Molnár Dániel. A tavaly a külföldi turisták száma 20 százalékkal maradt el a 2019-es adatokhoz képest.

A szakember szerint nem Ausztriát, hanem Csehországot kellene utolérni az egy főre jutó vendégéjszakák számában. A cseheknél 2,5 fő az egy lakosra jutó vendégek száma, Ausztriában pedig 11 fő.

Magyarországon egy vendégéjszaka költsége 29,5 euró, ezzel az összeggel az uniós rangsor végén állunk. Az Európai Unió átlaga 58,5 euró, Ausztriában 80 euró, Spanyolországban 60 euró és  Németországban is körülbelül 60 euróba kerül egy vendégéjszaka.

Kezd magához térni a szektor

A KSH május végén publikált adatai szerint az idei év áprilisában a turisztikai kereskedelmi, magán- és egyéb szálláshelyeken 1,2 millió vendég közel 2,9 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 1,3, a vendégéjszakáké 4,7 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, a csökkenés az ünnepekhez kötődő hosszú hétvégék idei áprilisi elmaradásával van kapcsolatban.

A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 8,9, a külföldivendég-éjszakáké 0,9 százalékkal mérséklődött.

2024. január–áprilisa között a belföldi vendégek által a turisztikai szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 4,8 százalékkal, a külföldieké 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.