Október elején megjelent egy társadalmi egyeztetésre bocsátott miniszteri rendelet a Türk Befektetési Alap által kibocsátott és kibocsátásra kerülő magyar állami tulajdonú részjegyek tulajdonosi joggyakorlójának kijelöléséről.
A rendelet alapján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt rendelte el az állami vagyonról szóló törvényre hivatkozva, hogy a Türk Befektetési Alapban a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására a Nemzetgazdasági Minisztériumot nevezi ki mindaddig, amíg az Alap jogutód nélkül megszűnik vagy amíg Magyarország ki nem lép az Alapból.
A befektetés mértéke a jegyzett tőke egyötöde, azaz 36,5 milliárd forint.
Az azonban nem tisztázott, hogy ezzel a Türk Tanács, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium mire mennek.
Euró helyett dollár
Azt, hogy az alaphoz hazánk is csatlakozik, már Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter is belengette tavaly, Kazahsztánban ugyanis arról beszélt 2023 novemberében, hogy százmillió euróval csatlakozunk a Türk Befektetési Alaphoz.
A lépést akkor a külügyminiszter azzal indokolta, hogy a Türk Államok Szervezetének (TÁSZ) megerősítésében érdekelt Magyarország, mivel a blokkosodás irányába tartanak Európai lépései, ehelyett azonban hidat kellene építeni a kelet és a nyugat között, globális együttműködés szükséges, amelynek „a Türk Államok Szövetsége a bajnoka”.
Vagyis magyarán már 2023 óta tagjai vagyunk a Türk Tanácsnak, azonban csak októberben kezdték a rendeletet kidolgozni. Pár napja azonban Nagy Márton rendeletében megjelent valami, ami merőben eltér a korábbi ígérettől, amelyet elsőként a HVG szúrt ki:
A korábbi százmillió eurós beszálló helyett százmillió dolláros hozzájárulást vállal a magyar állam.
De miért ennyire fontos Kazahsztán és a Türk Tanács Magyarországnak? A beruházások terén ezt egyelőre nehéz megmondani, hiszen a Befektetési Alap hasznát egyelőre nem igazán lehet tudni. Az azonban már régóta ismert, hogy a Mol igencsak ígéretes gázkitermelésbe kezdett Kazahsztánban.
A TASZ másik két releváns tagja, Azerbajdzsán és Törökország is régóta az Orbán-kabinet radarján szerepel, az MVM például nyáron kezdett el terjeszkedni Azerbajdzsánban, akikkel egyébként már korábban megállapodott a magyar kormány arról, hogy tőlük is jön majd gáz. Erre pedig igen sok energiát ráfordítanak a befektetők is, mivel a Mol-csoport pár hónapja lett a harmadik legnagyobb tulajdonos az azerbajdzsáni Azeri-Chirag-Deepwater Gunashli (ACG) mezőben, ahol a kőolajtermelő rétegek alatt és felett gázrétegeket találtak.
Lassan összeállhat a kép?
November 6-án, nem sokkal miután borítékolhatóvá vált a republikánusok győzelme az amerikai elnökválasztáson, Orbán Viktor Biskekben, a Türk Tanácsban mondott beszédet. Itt már tényszerűen beszélt arról, hogy a százmillió dolláros vállalás folyósítását megkezdték. Ennek kapcsán pedig azt is megjegyezte:
„Reméljük, minél több türk vállalat beruházását üdvözölhetjük Magyarországon, és mi is egyre nagyobb számban veszünk részt az önök gazdasági növekedésében."
A legutóbbi csúcstalálkozón pedig azt a döntést hozták elmondása szerint, hogy jöjjön létre a Türk Államok Szervezetének budapesti európai központjában egy aszálymegelőzési intézet, ahol a szakemberek közösen dolgoznak, hogy válaszokat találjanak a környezeti kihívásokra.
Az amerikai elnökválasztások eredménye kapcsán pedig kihangsúlyozta azt is, hogy szerinte Ukrajna kapcsán új európai stratégiára lesz szükség Európában, ugyanakkor úgy véli, továbbra is távolságtartó marad a türk világgal szemben Brüsszel.