A miniszterelnök a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban úgy fogalmazott, "véget ért a száz év magyar magány korszaka. Újra erősek vagyunk, elszántak vagyunk, bátrak vagyunk, van erőnk, van pénzünk, vannak erőforrásaink". Az elmúlt években Magyarország bebizonyította szomszédjainak, hogy "aki a magyarokkal együttműködik, az jól jár" - olvasható az MTI tudósításában.

A magyar kormány nyolc év folyamatos kormányzás után áprilisban négy év újabb munkára kapott esélyt, és felhatalmazást arra, hogy kiépítsen egy új korszakot - jelentette ki Orbán Viktor. A magyar nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítéssé, amelynek áprilisban tartották a főpróbáját. Az eredmények azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres. Bebizonyítottuk, hogy mi magyarok képesek vagyunk megérteni bonyolult és összetett helyzetünket, és ha kell, egy akarattal képesek vagyunk dönteni sorsukról, egy nemzetként mozdulni - fogalmazott.

Kapcsolódó

A külhoni magyarok kiálltak az anyaországi magyarok mellett, minden egyes szavazatuk felelősségvállalás volt Magyarország mellett - jelentette ki a kormányfő az MTI szerint.

Az Index tudósítása szerint Orbán Viktor miniszterelnök az újabb kétharmados győzelmet úgy értelmezte előadásában, hogy új korszak felépítésére, kiépítésére kaptak felhatalmazást, beleértve azt is, hogy új magyar gazdasági modellt építsenek. Szerinte azonban egy korszak mindig több, mint egy politikai rend. A korszak egy ízlésvilág, egyfajta viselkedési mód. A korszakot inkább kulturális áramlatok adják - olvasható az Index tudósításában, amely szerint Orbán ezzel egyértelműen kiállt a kultúrharc mellett.

Ajánlat a szomszédoknak

Orbán szerint nagyon jó a magyar gazdaság, nőttek a bérek, javultak a demográfiai mutatók, a közbiztonság javult.

A miniszterelnök beszédében jelezte, összefogna a szomszédos országokkal: Magyarország azt ajánlja a szomszédjainak, hogy gyorsvasúttal, autópályákkal kössék össze országaikat, ahogy az energiahálózatokat is, valamint hangolják össze védelmi politikájukat és a haderőfejlesztéseket. Fektessünk be egymás térségeibe - javasolta a kormányfő.

Építsük meg közösen a Kárpát-medencét

- mondta, de azt is hozzátette, ehhez kölcsönös tisztelet kell, ami megköveteli az őszinte beszédet. A miniszterelnök ezen túlmenve az Index szerint azt is kijelentette: fel kell építeni Közép-Európát, ami több mint a Kárpát-medence.

Orbán beszédében öt tézist állított fel:

  • mindenkinek joga van megvédeni a keresztény kultúrát és elutasítani a multikulturalizmust;
  • meg kell védeni a családot;
  • mindenkinek joga van megvédeni a kulcságazatokat, joga van megvédeni a határait és elutasítani a bevándorlókat;
  • és minden országnak joga van ragaszkodni az egy nemzet, egy szavazat elvéhez.

A miniszterelnök továbbá úgy vélte, "van élet a globalizmuson túl".

Az oroszok ütközőzónát építenek ki

A miniszterelnök az oroszokról beszélve elmondta: a következő egy évben ütközőzóna kialakítására fognak törekedni, ebben Ukrajna kulcsszereplő lesz. Az ukránok abban bíztak, hogy belépnek az EU-ba, NATO-ba és csatlakoznak a Nyugathoz. Orbán szerint ennek nincs realitása, az oroszok vissza fogják billenteni ezt az állapotot. A miniszterelnök ennek kapcsán bírálta az EU-t, szerinte rossz a szankciós politika.

Várhatóan az amerikaiak folytatni fogják a kísérletüket, hogy sikeressen versenyezzenek Kínával - tért át a másik nagyhatalomra. Amerika ebbe nem tőrödik bele, meg akarják változtatni a nemzetközi játékszabályokat, ez a szándék egy meghatározó erő lesz a következő időszakban - vélte a miniszterelnök az Index szerint.

Törökország: a politikai rendszernél fontosabb a stabilitás

Orbán szerint nem az a lényeg, hogy milyen a politikai rendszer Törökországban, ennél fontosabb a stabilitás. Márpedig szerinte most Törökországban stabilitás van, ami nekünk jó.

Kell a NATO, de Európának rendelkeznie kell saját önvédelmi képességekkel, saját haderővel - folytatta.

Az Európai Bizottság csődöt mondott

Orbán szerint Európa valaha egy világformáló erőközpont volt, de ma már cenzúra van, politikai korrektséget kényszerítenek ránk, a kereszténységet megtalálta, az üzleti vállalkozás szelleme helyett pedig a bürokrácia uralja ma Brüsszelt.

A miniszterelnök szerint Európa vezetői alkalmatlanok, nem tudták megvédeni a bevándorlástól Európát. Szerinte az Európai Bizottság is csődöt mondott. A testület szerinte pártos, elfogult és nem barátja a szabadságnak. A bizottság megtagadta a gyökereit, amikor a nyílt társadalmat kezdte el építeni - tette hozzá a miniszterelnök, aki azt is megjegyezte beszédében, hogy az Európai Bizottságnak már csak 300 napja van hátra és lejár a mandátuma.

Nyugaton "liberális nem-demokrácia van"

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a jövő évi európai parlamenti választás egyetlen közös komoly európai kérdésről, a bevándorlásról szólhat. Ha bevándorlásról dönt Európa, akkor pedig az európai elitről is dönt, arról hogy jól kezelte-e a bevándorlás kérdését.

Véleménye szerint az európai elit ideges, mert a választás Magyarország számára kedvező eredménye miatt Európa nagy ívű átalakítása, a Soros-terv elakadhat. Szerinte elakadhat az európai választásokon a nagy cél, hogy Európát átalakítsák és átléptessék a kereszténység utáni és a nemzetek utáni korszakba.

Orbán Viktor kizárólagosan liberális elitnek nevezte a mai európai elitet, amely szerinte csődöt mondott - írja az MTI. Azon véleményét is hangoztatta, hogy a liberális demokrácia átfejlődött liberális nem-demokráciává.

Liberalizmus van, demokrácia meg nincs - jelentette ki Orbán, hozzátéve, a demokrácia hiányát azzal lehet alátámasztani, hogy Nyugat-Európában általánossá vált a szólásszabadság korlátozása és a cenzúra.

Az EP-választáson elitváltás is lehet

Orbán szerint a jövő évi európai parlamenti választásokon nemcsak a liberális demokráciának lehet búcsút mondani, hanem a '68-as elitnek is. Úgy vélekedett, hogy a 1968-as generáció helyett az 1990-es antikommunista, keresztény, nemzeti elkötelezettségű generációnak érkezett el az ideje.

Harminc éve még azt gondoltuk, hogy Európa a jövőnk, most azt gondoljuk, mi vagyunk Európa jövője

- jelentette ki.

A kereszténydemokrácia illiberális

Ugyanakkor csalinak nevezte azt a megközelítést, hogy a kereszténydemokrácia is lehet liberális. A kereszténydemokrácia - ha úgy tetszik - illiberális.

A liberális demokrácia a multikulturalizmus oldalán áll, bevándorláspárti, és a variálható család modelljét vallja. Ezzel szemben a kereszténydemokrácia elsőbbséget ad a keresztény kultúrának, bevándorlásellenes és a keresztény család pártján áll - mondta Orbán.

A Néppártból csak elzavarni lehet a Fideszt

A kormányfő kérdésre válaszolva azt is elmondta: "szeretnénk jövőre a Néppárttal indulni", ám az Európai Néppártot láthatóan egymástól távol lévő pártok alkotják. Orbán viszont szeretné, ha áthidalhatóak lennének a távolságok. A miniszterelnök szerint a ők úgy tekintenek magukra, mint a néppárt CSU-ja, a kereszténydemokrata platformot képviselik, és akkor erősek, ha össze tudják adni erőiket.

Belső kompromisszumok árán össze kell adni az erőnket

- mondta az Index tudósítása szerint a miniszterelnkök, aki ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a bent maradás felé, nem a kilépés felé hajlik a gondolkodásunk. A kormányfő szerint a lojalitás fontos dolog, "mi nem megyünk el a Néppártból, csak elzavarni lehet minket".

Orbán egy korábbi beszélgetést elmesélve azzal zárta felszólalását az Index szerint, hogy megfogadja Helmuth Kohl tanácsát: "ami rossz a magánéletben, az rossz a politikában is."

Orbán Viktor Szerbiáról szólva hangsúlyozta: Szerbia nem a Balkánhoz, hanem Közép-Európához tartozik, ahogy Montenegró is. Meggyőződése, hogy Magyarországnak mindent meg kell tennie, hogy ezen országok minél hamarabb az unió tagjai legyenek.

Arra a kérdésre, hogy a kormánypártok elérték-e már támogatottságuk felső határát, azt mondta: számításai szerint 63-65 százalék között van azon választópolgárok aránya Magyarországon, akik hajlandóak legalább megfontolni, hogy rájuk szavazzanak.

Képünk forrása: MTI Fotó/Veres Nándor