Pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely veszélyhelyzet ideje alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges eltérő szabályokat engedélyez. Több pont is szerepel a jogszabályban, amelyet kritikusan fogadtak a természetvédelmi szervezetek és az ellenzék. Elsőként engedményeként a fakitermelés tilalmi időszakában is hagyják a fakivágást.

De abban is lazítottak, hogy védett természeti területen pedig nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, és az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető. A legtöbben viszont azt támadták, hogy feloldották azt a korlátozást, hogy védett természeti területen lévő erdőben tarvágás csak nem őshonos fafajokból álló, vagy természetes felújulásra nem képes állományoknál volt lehetséges. Most papíron tarra lehet vágni mindent.

A kormány részéről már Orbán Viktor miniszterelnök is megígérte, hogy lazítanak a fakitermelésre vonatkozó szabályokon, hogy az energia-veszélyhelyzetben biztosítsák a tüzifa-ellátást. Erre például azért is szükség lehet, mert a rezsicsökkentés részleges kivezetésével a kormány magasabb költséget helyez a lakosságra, amit sokan inkább fafűtéssel úsznának meg. De az iskolákat is megpróbálja átállítani az állam a tüzelésre.

A WWF Magyarország nemcsak természetvédelmi, hanem az erdőgazdálkodás fenntarthatósága szempontjából is súlyosan aggályosnak nevezte a kormányrendeletet. Rablógazdálkodásnak tartják a lépést.

Nagy István szerint nem lesz baj a fakitermeléssel

Az agrárminiszter, Nagy István szerint viszont nem lesz baj. A minisztérium közleménye szerint 

az erdőgazdálkodás fontos része az energia-vészhelyzet megoldásának, ezért a kormány a tűzifa biztosítása érdekében enyhítette a fakitermelés szabályait. A fa kitermelése továbbra sem jár erdőirtással, nem csökkenti az erdőterületet, és nem rontja az erdők természeti állapotát sem.

Nagy István szerint minderre az energiaválság miatt van csak szükség, mert a háború (és úgy véli a szankciók) okán veszélyben van Európa gázellátása, ezért meg kell teremteni azt a lehetőséget is, hogy ahol lehet, gáz helyett fával fűtsenek.

A tárcavezető azt írta a közleményben, jelenleg a tűzifaellátás biztosított, azonban a háborús helyzet miatt a kormány tűzifa-kiviteli tilalmat rendelt el, és utasította az állami erdőgazdaságokat a tűzifa kitermelés növelésére, ugyanis elsődleges a magyar háztartások ellátása. A könnyített szabályok nem veszélyeztetik a fenntartható erdőgazdálkodást.

A fűtési időszakra lesz annyi tűzifa a piacon, amely az igényeket ki tudja elégíteni – jelentette ki a miniszter, aki szerint az ország kétmillió hektár erdeje a legfontosabb természeti erőforrásaink egyike.

Elkötelezettek vagyunk abban, hogy az erdőkkel való gazdálkodás hosszútávon fenntartható legyen. Semmiben sem változnak az erdő- és a természetvédelmi törvény azon alapvető rendelkezései, hogy az erdők területe és természetességi állapota nem csökkenhet” – mondta Nagy István.

Szavai szerint a faanyag az egyetlen újratermelhető nyersanyagunk, amelyből évtizedek óta kevesebbet hasznosítunk, mint amennyit az erdők évente teremnek. Ezt a több százezer köbméternyi tartalékot teszik csak elérhetővé szerint. Állítja, hogy az erdőt, mint zöld tőkét, nem veszélyeztetik.

Rengeteg tüzifát lehet biztosítani

A közlemény szerint a magyar erdők évente stabilan, megújuló módon mintegy 3,5 millió köbméter tűzifát biztosítanak az országnak, ezt a mennyiséget fenntartható módon lehet előállítani. Az erdészeti jogszabályok jól szabályozott módon teszik lehetővé, hogy erre a mennyiségre hosszú távon számíthassunk.

Az agrártárca kiemelt feladatának tekinti a meglévő erdők szakszerű kezelését, fenntartását és az ország fával borított területének növelését.

Magyarországon, európai léptékben az egyik legnagyobb erdőtelepítési és fásítási programja zajlik. Két év alatt 44 ezer hektár új erdő telepítésére adtak támogatást.

A rendszerváltás óta megvalósított legnagyobb belterületi fásítási kezdeményezés, a Településfásítási Program részeként a 10 ezer fő alatti települések igényelhettek olyan csomagokat, amelyek földlabdás parkfákat és az ültetés eszközeit tartalmazták. A kezdeményezés részeként 2 év alatt 36 ezer sorfát ültettek el mintegy 1400 településen - sorolta a tárcavezető.