A lépések segíthetnek a felminősítésben is

A külső sérülékenység csökkentése már csak azért is fontos - ahogy azt Pleschinger Gyula, az MNB MT-tagja a Napi.hu-nak adott interjúban elmondta - a hitelminősítők munkatársai gyakran azzal érvelnek  a magyar felminősítés ellen, hogy Magyarország még mindig túl sérülékeny a befektetési kategóriához képest.

A cél, hogy a jegybank saját eszköztárával is támogassa a belső források felé való fordulást, így az ország külső sérülékenységét mérsékelni akarják - mondta Balog Ádám, a jegybank alelnöke.

A lépések:

1. Június 16-tól bevezetnek egy forint kamatcsere eszközt, amely a partnerkörbe tartozó intézmények számára lehetőséget biztosít az általuk tartott vagy újonnan vásárolt hosszú forinteszközök kamatkockázatának mérséklésére. Az indoklás szerint ezzel az eszközzel is az a cél, hogy a hosszú állampapírok vásárlására ösztönözzék a bankokat.

Kapcsolódó

2. Június 16-tól a potenciális jegybanki eszköztár részévé válik egy változó kamatozású hosszú lejáratú fedezett forint hitel, amely a forintlikviditáshoz jutást segítheti.

3. Június 16-tól a potenciális jegybanki eszköztár részévé válik egy eszközcsere ügylet, amelynek keretében a partnerkörbe tartozó intézmények hosszú lejáratú forint értékpapírokért cserébe deviza értékpapírokhoz juthatnak, ami a devizalikviditáshoz jutást segítheti.

4. Augusztus 1-jétől a jegybank irányadó instrumentumának formája megváltozik, a jelenlegi kéthetes MNB-kötvény kéthetes lejáratú betétté alakul át, amit csak a partnerkör intézményei tarthatnak a jegybanknál. Az MNB-nél elhelyezett betétek továbbra sem tartoznak a jegybank által hitelműveletei során elfogadható fedezetek körébe.

Az utóbbi pontban megfogalmazott intézkedés (kötvény helyett újra betét) azt jelenti, hogy  - Matolcsy György MNB-elnök korábban megfogalmazott vágyának megfelelően - a külföldi székhelyű intézmények kiszorulnak az MNB kéthetes papírjának tulajonosai közül. A jegybank kéthetes kötvényállományának jelenleg 5400 milliárd forintos állománya augusztustól mintegy 804 milliárd forinttal csökkenhet, mivel ekkora része van külföldiek kezében - kérdés azonban, hogy a külföldi szereplők ezt a pénzt kiviszik az országból vagy más forint alapú eszközbe átteszik-e.


Az államadósság belső forrásokból történő finanszírozásának erősítése nyomán csökken a bruttó külső adósság, a kisebb bruttó adósság kisebb külső refinanszírozási igényt és csökkenő külföldi megújítási kockázatot jelent. A forinteszközök kibocsátása felé történő elmozdulás javítja az államadósság devizaszerkezetét, ezzel párhuzamosan csökken az államadósság árfolyamra való érzékenysége - mondta az alelnök.

Palotai Dániel, a jegybank ügyvezető igazgatója szerint a költségvetés idén lejáró devizaadósságának forintadósságból való refinanszírozása érdekében az MNB hajlandó a devizatartalékokból biztosítani a szükséges devizát, amennyiben az állam növeli a forintkibocsátások nagyságát.

Az irányadó jegybanki eszköznek csak a formája változik, egyéb paraméterei nem - hangsúlyozta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója. A hazai kereskedelmi bankok nagyobb mértékű állampapír-vásárlásával a bankrendszer eszközoldalán fokozatos átrendeződés mehet majd végbe: az MNB-kötvényeket állampapírok válthatják fel.

Palotai elmondta: a jegybanki devizatartalékok mértéke 2013 végén meghaladta a rövid futamidejű külső adósság szintjét. Az ország rövid lejáratú külső adóssága 2013 végén 28 milliárd eurót tett ki, amelyet érdemben meghaladott a devizatartalékok csaknem 34 milliárd eurós nagysága.

A monetáris tanács megítélése szerint a bevezetendő eszközök elég ösztönzést jelentek a bankrendszer számára, hogy segítsék az ország külső sérülékenységének csökkenését és a magyar gazdaság egy egészségesebb finanszírozási szerkezet irányába mozduljon el. Ez a lépés egyúttal jelentősen hozzájárulhat a pénzügyi stabilitás erősödéséhez, illetve a fenntarthatóbb gazdasági növekedéshez.