A pedagógushiány különösen a kistelepülési iskolákat veszélyezteti, ezért is szükség volna egy szolgálatilakás-programra, valamint arra, hogy a nyugdíj után továbbdolgozó pedagógusoknak ne kelljen választaniuk a nyugdíj és a bér között.
A nyáron az Emberi Erőforrások Minisztériumával (Emmi) és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal megállapodtak arról, hogy szeptemberben, illetve októberben szakmai egyeztetést tartanak a tárcák és a szakszervezet.
Évek óta megoldatlan probléma az is, hogy a jogszabály a pedagógusok heti óraszámát 22 és 26 óra között határozza meg, így intézményenként eltérő időt dolgoznak a pedagógusok ugyanazért a bérért. Továbbá egyre kevesebb a fiatal, mert a kezdő 200 ezer forintos bér nem elegendő arra, hogy a pályán tartsa a frissdiplomásokat - fűzte hozzá.
A PSZ - korábbi döntésével ellentétben - részt kíván venni a Köznevelési Stratégiai Kerekasztal munkájában, és képviseltetik magukat a Szakképzési és Innovációs Tanácsban is.
Gosztonyi Gábor, az érdekképviselet alelnöke az Emmi által a pedagógusokhoz eljuttatott kérdőívvel kapcsolatban aggályosnak nevezte az internetes aktivitásra és az intézményekre vonatkozó kérdéseket. Az utóbbiakra adott válaszok alapján ugyanis egy-egy kistelepülési intézmény azonnal beazonosítható, így nem biztosított az anonimitás. Azt javasolják a tárcának, hogy vegye ki ezeket a kérdéseket a kérdőívből - mondta.
Totyik Tamás, a szakszervezet másik alelnöke arról beszélt, hogy a nemzeti alaptanterv (Nat) tervezete szerintük szembemegy az európai trendekkel.
A tervezet alapján a tananyag nem hogy nem csökken, hanem egyes esetekben még bővül is. Továbbá növeli az esélyegyenlőtlenséget, mert ugyanannak a tanítását követeli meg a fővárosi elitiskolában, mint az ország legszegényebb járásában. Emellett az alsó tagozatban bevezetendő mindennapos művészeti nevelés tovább szűkíti a gyermekek szabadidejét.
Totyik Tamás súlyos gondnak nevezte, hogy a szakközépiskolák tanterve nem látott napvilágot.
A kép forrása: Shutterstock.