A Velencei-tó a nyolcvanas évek végén élte virágkorát, azonban a kilencvenes években alig fordítottak pénzt a fejlesztésekre, és csak az új évezredben indultak meg apránként a beruházások. Ennek köszönhetően meredeken csökkent a tó látogatottsága, amit csak fékezni tudtak az egyes beruházások, ám a válság hatására tovább romlott a helyzet. Noha pár éve még évi 150 ezer körül alakult a vendégek száma, addig 2007-ben már csak 67 ezer körül volt. Aztán lassú emelkedés következett, és  tavaly már elérte a 100 ezer főt is, de még mindig messze van az ideálistól. A vásárlóerő csökkenése pedig nem magyarázza, hogy a kempingek forgalma miért esett vissza.

Az első jelentősebb beruházás 2006-ben az agárdi gyógyfürdő felújítása volt, és a két új négycsillagos szálloda megépülése is sokat javított az idegenforgalmi statisztikákon, de a szabadstrandok fejlesztése csak kisebb léptékben indult meg. Már az is előrelépésnek számít, hogy a strandok bérlői legutóbb már hat évre tudták elnyerni a bérleti jogot az önkormányzatoktól, mivel így hosszabb távra tudnak tervezni, és már megéri számukra is beruházni - mondta Stadler Klára, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban elindított helyi Leader közösség, a Velencei-tó Térségfejlesztő Egyesület munkacsoport-vezetője. Napjainkra az ország legkisebb, kilenc tó környéki település összefogásával megalakult Leader közössége igyekszik a forrásaihoz mérten támogatni a nagyobb beruházásokhoz igazított helyi turizmusfejlesztő ötleteket. Például a tavon hajóutakat szervező vállalkozás így tudott pályázni és a jóváhagyás után távcsöveket venni mind a három hajóra.

Ugyanakkor a látogatószám hosszabb távú stabilizálása érdekében jelentősebb beruházásokra, attrakciófejlesztésre olykor pedig szabályozásváltozásra is szükség lenne. A környékbeli szálláshely kiadók és vendéglátók sokat várnak többek által vitatott létjogosultságú, a Velencei-tó kapujaként emlegetett, készülő beruházástól, amely egyrészt a strandfejlesztéssel, másrészt a tó közelében, Velencén megépülő üzletközponttal és szórakoztató komplexummal várhatóan több lehetőséget kínál majd a turisták estéinek tartalmas eltöltéséhez is. A kihasználtság javításához azonban javítani kellene a környék esti-éjszakai tömegközlekedését.

Fontos lenne a térség kerékpárút fejlesztésének folytatása is - ez a helyi közlekedési lehetőségeket, illetve a közlekedésbiztonságot is javítaná. Számos esetben gondot okoz azonban a területek tulajdoni, bérleti, hasznosítási joga miatti sokszoros egyeztetési, engedélyeztetési kényszer, illetve az önkormányzatok forráshiánya. A gárdonyi önkormányzat nemrégiben kénytelen volt a város anyagi helyzete miatt visszamondani egy szabadstrand-fejlesztésre már elnyert rop-os támogatást. A város költségvetése nem bírta volna a megvalósítás alatt az utófinanszírozás jelentette terhet.

Az igazán húzós - és már állami szerepvállalást is igénylő - beruházás azonban a partvédelem lenne, amelyre milliárdokat kellene költeni, mivel az elmúlt 20 évben nem fordítottak rá figyelmet. Ennek biztosítása érdekében várhatóan őszre elkészül egy törvénytervezet, amely a Balaton törvény mintájára a Velencei-tó fejlesztését is segítené - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére L. Simon László, a térség országgyűlési képviselője.

A koncepciót a térség természeti és kulturális értékeire tekintettel, a Leader fejlesztési célokkal összhangban alakítanák ki úgy, hogy a természetvédelem és a tó keleti, déli részein a fejlesztési érdekei között meglegyen az egyensúly. A képviselő szerint ha a kormány is támogatná az elképzelést, akár már jövő tavasszal a parlament elé is kerülhetne a törvényjavaslat. Amennyiben mégsem sikerülne támogatást szerezni egy önálló Velencei-tó törvényhez, a képviselő szerint elfogadható lenne, ha a Balaton-törvény kiegészítéseként mégiscsak születne a tó jövőjét meghatározó szabályozás.

Kiss Melinda