Bár a csomagolóanyagok fontos szerepet játszanak az élelmiszer-biztonságban, egyúttal veszélyt is jelenthetnek az emberi szervezetre - derül ki a héten rendezett szakkonferencián, ahol szó volt az UV-sugárzás miatt elszaporodó mikroműanyagokról, valamint arról, hogy fejenként mennyi vegyületet esznek meg az emberek teljesen feleslegesen.

Veszélyes molekulák

Az elmúlt tíz évben a veszélyes élelmiszerek és a takarmányok kiszűrésére létrehozott uniós rendszeren (RASFF - Rapid Alert System for Food and Feed) keresztül több mint 2 ezer alkalommal történt riasztás, amely az élelmiszerekkel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagokra (FCM - Food Contact Material), leegyszerűsítve a csomagolóanyagokra vonatkozott. A Laboratórium.hu szaklap konferenciáról szóló beszámolója szerint a riasztásokban megnevezett termékek döntő része Kínából származik és a szakértők szerint az ellenőrzések fejlődése miatt a riasztások száma növekedni fog a jövőben.

Az is kiderült, hogy az emberek szervezetébe életük során 30-40 dekagramm csomagolóanyagból származó vegyület kerül és az azokban lévő molekulák egy része veszélyes.

Szilvássy Blanka, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakembere előadásában közölte, annak érdekében, hogy minél kevesebb emberi egészségre veszélyes vegyület oldódjon ki az élelmiszerekkel érintkező anyagokból, szorosabban kell együttműködniük az élelmiszer-biztonságért felelős hatóságoknak, cégeknek, szervezeteknek. A szakemberek arra is figyelmeztettek, hogy bár a jogszabályok pontosan megszabják a csomagolóanyagok használatát, mégis, sok gyártó nincs ezekkel tisztában.

Romboló UV-sugárzás

Bordós Gábor, a független élelmiszer-laboratóriumot működtető Wessling Hungary Kft. szakembere pedig egy új környezetvédelmi és élelmiszer-biztonsági kockázatról, a mikroműanyagok problémájáról beszélt. Az Európai Unióban gyártott 60 millió tonna műanyag közel 40 százalékából lesz csomagolóanyag, ennek eredményeként a csomagolóipar akár 24 millió tonna hulladékot termel évente.

Napjainkra már megkérdőjelezhetetlen, hogy a műanyag hulladékok nagy része bekerül a természetes ökoszisztémákba, vizekbe, ahol biológiai lebomlásuk nem történik meg

- mondta. Az ultraviola sugárzás (UV-sugárzás) hatására pedig a műanyag hulladékok láncszerkezete aprózódik, így létrejönnek az 5 milliméternél kisebb darabok, a mikroműanyagok, amelyeket a rendes táplálékkal együtt a különböző élőlények megeszik, így bekerülnek a táplálékláncba.

Azért is veszélyesek mikroműanyagok, mert felületükön keresztül mérgező vagy hormonháztartást zavaró anyagok kerülhetnek a környezetbe, arról nem beszélve, hogy képesek felületükön szerves szennyezőanyagok megkötésére is.

Nem ellenség a csomagolóanyag

Bár kétségtelenül veszélyt jelenthetnek a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő csomagolóanyagok, kulcsfontosságú szerepük van. Többek között erről beszélt előadásában, Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetséggel (CSAOSZ) főtitkára előadásában. Közölte, hogy a csomagolóanyagok nem az ellenségeink, hiszen többek között a modern élelmiszer-biztonság elengedhetetlen feltételei.

A gyártásra, forgalmazásra vonatkozó szabályok betartása, illetve a rendszeres hatósági és laboratóriumi ellenőrzések mellett nem jelentenek veszélyt az emberekre, sőt éppen az emberekre veszélyes anyagok kiszűrését szolgálják. Az Európai Unió tagországaiban a csomagolóanyagokat még környezetvédelmi szempontok alapján is szabályozzák. A követelmények a csomagolások összetételére, újrahasználhatóságára és hasznosíthatóságára is vonatkoznak. 2025-re például a csomagolóanyagok 65 százalékát újra kell hasznosítani.

Címlapfotó: Marcel Mochet / AFP