A beadványban a magyar bíróság a problémakör egyik olyan vetületével foglalkozik, amelyet eddig nem vizsgáltak. Lényegében azt kérdezi az Európai Bíróságtól, hogy a devizahitel nyújtása olyan tőkepiaci devizaműveletnek minősül-e, amelyre vonatkoznak a pénzügyi eszközök piacairól szóló uniós irányelv befektetővédelmi rendelkezései.
E rendelkezések arra kötelezik a befektetési vállalkozásokat, hogy informálódjanak arról, milyenek az ügyfél ismeretei és tapasztalatai a kiválasztott termék vagy szolgáltatás szempontjából releváns kérdések tekintetében. Arról is tájékozódniuk kell a befektetési vállalkozásoknak, hogy milyen az ügyfél pénzügyi helyzete, mik az ügyfél befektetési céljai.
Minderre azért van szükség az uniós irányelv értelmében, hogy a befektetési vállalkozás az ügyfél számára megfelelő befektetési szolgáltatásokat és pénzügyi eszközöket kínálhasson. E rendelkezések értelmében, ha a befektetési vállalkozás a kapott információk alapján úgy ítéli meg, hogy a termék vagy a szolgáltatás nem megfelelő az ügyfél számára, erre az ügyfelet kifejezetten figyelmeztetnie kell.
A ráckevei járásbíróság arra is kíváncsi, hogy amennyiben a devizahitel-szerződések megkötésekor elmaradt az ügyfélnek az említett uniós irányelv befektetővédelmi rendelkezései értelmében történő tájékoztatása, akkor ez a körülmény maga után vonja-e az ilyen szerződések semmisségét.
Az Európai Bíróságon még nem tűztek ki eljárást az ügyben, egyelőre csupán iktatták a beérkezett iratot.