Az Európai Bíróság francia főtanácsnoka szerint a cafeteriarendszerre vonatkozó magyar szabályozás több ponton is ellentétes az uniós joggal.
Magyarországon 2011. december 31-ig a vállalkozások aránylag széles körének lehetősége volt arra, hogy béren kívüli juttatás nyújtására alkalmas elektronikus vagy papíralapú eszközöket bocsássanak ki. Majd 2012. január 1-jétől - lényegében átmeneti időszak nélkül hatályba léptetve, mivel 2011 novemberében egy zárószavazás előtti javaslatként került be - a béren kívüli juttatások rendszere jelentősen átalakult.
Ettől kezdve egyrészről a fogyasztásra kész étel vásárlása csak Erzsébet-utalvány, míg vendéglátó-ipari szolgáltatás igénybevétele csak Széchenyi pihenő (Szép) kártya felhasználása esetén minősül béren kívüli juttatásnak. Ráadásul Erzsébet-utalványt csak a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány, Szép-kártyát pedig az erősen korlátozó szabályozási feltételek miatt ténylegesen csak három bankcsoport (OTP, MKB és K&H) bocsáthat ki.
Az Európai Bizottság szerint az Erzsébet-utalvány monopolizált kibocsátása indokolatlanul korlátozza az unió belső piacán a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát. A Szép-kártya kibocsátásának feltételei is korlátozzák ezen alapszabadságokat. Brüsszel szerint e szigorú feltételeket csak olyan vállalkozások teljesíthetik, amelyek korábban már jelen voltak a magyar piacon. Ráadásul a vitatott intézkedések több, már évek óta az érintett piacon jelen lévő szereplő kiszorításához vezettek. Mindezek miatt a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Budapest ellen.
A luxemburgi bíróságon az ügyben a per április 10-én indult az írásbeli szakasszal, ám a magyar állam a tárgyalás megtartását kezdeményezte. A perben a igazságügyi tárca képviseli Magyarországot, így itt nem merül fel ügyvédi költség.
Így látja a főtanácsnok: korlátoz a magyar szabályozás
A ma ismertetett indítványában Yves Bot főtanácsnok megállapítja, hogy a letelepedés az irányelv által elismert szabadságának jogellenes korlátozását jelenti az a magyar jogi szabályozás, amelynek értelmében a külföldi vállalkozások fióktelepei nem bocsáthatnak ki Szép-kártyát.
A szabályozás alapján a külföldi vállalkozás csak akkor lenne jogosult ilyen kártya kibocsátására, ha elsődleges telephellyel rendelkezne Magyarországon. Csakhogy az irányelv kifejezetten tiltja a szolgáltató elsődleges vagy másodlagos telephely közti választásának szabadságára vonatkozó korlátozásokat, különösen pedig a szolgáltatót terhelő azon kötelezettséget, hogy elsődleges telephelye az adott állam területén legyen.
Emellett az irányelv nem teszi lehetővé a tagállamoknak, hogy a szolgáltatókat meghatározott jogi formában való működésre kötelezzék. Így a főtanácsnok szerint az irányelvvel ellentétes az a magyar jogi rendelkezés is, amely a Szép-kártya kibocsátóinak körét a vállalatcsoportokkal kapcsolatban ez utóbbiak azon tagjaira korlátozza, amelyek a magyar jog szerinti részvénytársaságként vagy korlátolt felelősségű társaságként működnek.
Ráadásul irányelvbe ütközőnek találja, hogy csak olyan vállalkozások számára lehetséges Szép-kártyát kibocsátani, amelyeknek minden 35 ezer főnél nagyobb magyarországi településen van ügyfélszolgálati irodája. A tagállamok ugyanis nem korlátozhatják a más tagállamban letelepedett szolgáltatók szolgáltatásnyújtásának szabadságát annak előírásával, hogy azok a területükön telephellyel rendelkezzenek.
Baj van az Erzsébet-utalvánnyal is
Az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatban a főtanácsnok megállapítja: arra az irányelv szabályai nem vonatkoznak, mivel ezen uniós jogszabály kifejezetten úgy rendelkezik, hogy nem célja a szolgáltatási monopóliumok - mint amilyen a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány monopóliuma ezen utalvány kibocsátásánál - lebontása. Azonban mivel ezen alapítvány a tevékenységét ellenszolgáltatás fejében végzi, az olyan gazdasági tevékenységnek minősül, amelyre vonatkoznak az EU-szerződésnek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezései.
Márpedig az alapítvány felruházása az Erzsébet-utalvány kibocsátása kizárólagosságának jogával ellentétben áll ezen alapszabadságokkal, mivel e monopólium
- egyrészről, lehetetlenné teszi a vállalkozások számára az érintett piachoz való hozzáférést
- másrészről pedig megakadályozza olyan vállalkozások Magyarországon való letelepedését, amelyek ilyen utalványt kívánnának kibocsátani.
Bár a korlátozás bizonyos esetekben, közérdekű kényszerítő okokból igazolható lehet, de az e célból a magyar kormány által felhozott érveket nem tartja meggyőzőnek. Emellett a főtanácsnok azt is az uniós jogba ütközőnek tartja, hogy az alapítvány monopóliumát létrehozó jogszabály egy alig több mint egy hónapos időszakot hagyott az addig az érintett piacon tevékenykedő vállalkozások számára az új szabályozási környezethez való alkalmazkodásra - olvasható az indoklásban.