Tele az internet olyan kétségbeesett álláskeresőkkel, akik 50 évesek elmúltak, tapasztaltak, még van idejük a nyugdíjig, dolgoznának, de nincs hol. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint ma Magyarországon az 55-64 éves korosztályba tartozók nagyjából 50 százalékának van állása, vagyis mintegy 672 ezer embernek. Ez jóval elmarad az uniós átlagtól. A 60-64 éves korosztály negyede sem dolgozik Magyarországon, míg az unió tagállamaiban ez az arány 40 százalék - olvasható a portálon.
A munkanélküliségi statisztikákban ugyan nincsenek benne, de 45 év felett számos, jól képzett, diplomás, nyelveket beszélő is nehezen talál magának megfelelő állást Magyarországon. István például 50 éves, diplomája, három nyelvvizsgája van, 15 hónapja mégsem talál munkát.
A jövőben az eddiginél is nehezebb helyzetbe kerülhetnek a nyugdíj előtt álló munkakeresők: a kormány egyrészt mindent megtesz azért, hogy visszacsalogassa a munkaerőpiacra azokat az időseket, akiket évekig, szisztematikusan kiszorított onnan, miközben 2019-től eltörli azt a szabályozást, amely szerint kedvezményt kap a szociális hozzájárulási adóból az a munkáltató, amelyik 55 évesnél idősebb embert foglalkoztat.
2019. január 1-jétől önálló, külön törvényben szabályozzák majd a szociális hozzájárulási adót. Az indítványból kiderül, hogy akinek eddig a jövedelme után egészségügyi hozzájárulást kellett fizetnie, attól jövőre már ennél magasabb, szociális hozzájárulási adót szednek be. Az igazán nagy érvágás az, hogy megszüntetik az 55 év feletti munkavállalók után járó, szociális hozzájárulási kedvezményt. Eddig az utánuk fizetendő adót a bruttó munkabér 9,75 százalékával lehetett csökkenteni, legfeljebb 100 ezer forintig. Ez éves szinten 117 ezer forint kedvezményt jelentett az idősebbeket foglalkoztatóknak.
Az idősebb értékesebb?
Újabb sorscsapás - igy kommentálta a kormány döntését Pethő Anikó, a ReStart-Up egyik alapítója. A cég két éve azért jött létre, hogy kimondottan a 45 év feletti, értelmiségiek álláskeresését támogassa. Nem sok sikerrel. Pethő a hvg.hu-nak azt mondta, a cégek nemcsak azokra a munkákra nem veszik fel az idősebbeket, ahová informatikai tudás kell, hanem - tapasztalata szerint - még a kereskedelembe sem kellenek, hiába a sok üres álláshely.
"Két év alatt több mint 700-an fordultak meg nálunk, kevesebb, mint 10 százalékuk tudott elhelyezkedni" - összegezte az eredményeket. Szerinte a mostani változással ez a réteg az eddiginél is nehezebb helyzetbe kerül majd, "eddig sem törődött velük senki, ezután még annyira sem éri majd meg a cégeknek felvenni őket". A cégvezető-fejvadász azt hangsúlyozta, ahelyett, hogy a 45 és a 65 éves dolgozó egymást erősítené a munkahelyeken, egymásnak fog ugrani: "meg kell nézni, milyen a mentális, fizikai állapota egy középkorúnak és milyen egy idősnek. Én értem, hogy egy munkáltatónak jobban megéri a friss nyugdíjast tovább alkalmazni, mint felvenni valakit, akinek még 5-6 éve van a nyugdíjig, de azt azért nem szabadna elfelejteni, hogy míg egy 55 évesre 10 évig még biztosan lehet számítani, egy 65 évesre jó, ha 2 évig" - tette hozzá.
Inkább világgá mennek
Sokan meg sem kísérelnek Magyarországon munkát találni, inkább külföldön próbálkoznak. Tanay Marcell, az Euwork vezetője korábban a hvg.hu-nak azt mondta, jelentkezőik 6-7 százaléka elmúlt ötvenéves, de még a hatvan év felettiek is megfordulnak náluk. Magyarországon ugyanis sokkal erősebb a kor szerinti diszkrimináció, az idősebbeknek emiatt jóval nehezebb állást találniuk, mint Nyugat-Európában. Az idősebb nők jellemzően idősgondozóként, ápolóként helyezkednek el, a férfiak bármilyen szakmunkát elvállalnak. Amíg a fiatalok leginkább az Egyesült Királyság felé kacsingatnak, az idősebbek számára inkább a német nyelvterület otthonos.