A jegybanki stáb értékelése szerint a folyamatokat nagyban befolyásolja a tartósan alacsony költségek árleszorító hatása, mely a másodkörös hatások kialakulásának kockázatát is növeli. Az átárazások szempontjából releváns év eleji hónapokban a piaci szolgáltatások esetében kisebb áremelkedés történt, mint a korábbi években. Az
inflációs várakozások tovább mérséklődtek, emellett az importált infláció is érdemben lefelé mozdult, így az infláció tartósan alacsonyabb pályán mozoghat. A olajárak lennmaradása esetén a következő hónapokban ismét negatív
tartományba kerül az éves inflációs ráta. Az indirekt adóktól szűrt maginflációt mérsékelten emeli az
élénkülő belföldi kereslet a külső inflációs környezet lassú emelkedésével párhuzamosan.

A december óta bekövetkezett nyersanyagár-csökkenés nyomán a tavaszi hónapokban ismét negatív tartományba kerül a fogyasztói árak éves növekedési üteme. Az infláció 2016-2017 fordulóján történő emelkedését főként a korábbi üzemanyagár-csökkenés bázisból való kiesése eredményezi. Az MNB várakozásai szerint az infláció idén éves átlagban 0,3, míg jövőre 2,4 százalékon alakul.

A maginfláción kívüli tételek árindexe a számottevően csökkenő olajárak miatt mérsékelt marad, a határidős jegyzésárak csak enyhén emelkedő pályát vetítenek előre. Az elmúlt hónapok üzemanyagár-csökkenésének bázishatása miatt a termékcsoport jobban csak 2016-2017 fordulóján drágulhatnak, ami a fogyasztóiár-indexet is emeli.

A kormányzati intézkedések közvetlen inflációs hatása továbbra is visszafogott marad. A 2016 elején bekövetkezett sertés tőkehús áfájának csökkentése enyhén dezinflációs hatású. A nem energia jellegű szabályozott árak körében is csak mérsékelt árnövekedéssel számolnak.

Mi lesz a bérekkel?

Az aktivitás és a nemzetgazdasági foglalkoztatottság tovább nőhet. A munkanélküliségi ráta jövőre a válság előtti szint alá, 6 százalék közelébe csökkenhet. A bérek változtatására vonatkozó döntésekben a feszesebb munkapiaci kondíciókat ellensúlyozza az inflációs várakozások csökkenése, ezért a nominális bérdinamika növekedése
fokozatos lehet. A fajlagos munkaköltség dinamikája a javuló termelékenység következtében csak mérsékelten gyorsul.

A javuló keresleti feltételekhez a vállalatok a foglalkoztatás bővítésével alkalmazkodnak. Az MNB szerint a munkakereslet emelkedésével párhuzamosan a részmunkaidősök aránya várhatóan csökken a foglalkoztatottak körében. Az előrejelzés azzal számol, hogy 2017 végére fokozatosan 300 ezer fő közelébe emelkedik a közmunkaprogramokban részt vevők létszáma.

A jegybank az előrejelzési horizontján a munkapiac feszesedése ellenére az alacsony inflációs várakozások miatt csak mérsékelten növekvő nominális bérdinamikára számít a versenyszférában, míg a reálbérek érdemben nőnek.

Az államháztartásban a már bejelentett életpályaprogramok keretében megvalósuló béremeléseken kívül változatlan nominális bérekkel számolnak. A bővülő közfoglalkoztatás szintje a résztvevők alacsonyabb bérszintje miatt összetételhatáson keresztül csökkenti a nemzetgazdasági bérindexet.

Az inflációs alappálya fő számai (éves változás, százalék)
Megnevezés20162017
Maginfláció1,72,4
Indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció1,62,4
Infláció0,32,4
Külső kereslet (GDP-alapon)2,02,2
Háztartások fogyasztási kiadása3,52,8
Export6,36,7
Import6,16,7
GDP2,83,0
Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP százalékában)5,75,9
Államháztartás (ESA-egyenleg, GDP százalékában)-1,8-1,7
Bruttó átlagkereset4,64,1
Munkanélküliségi ráta (százalék)6,56,3
Lakossági reáljövedelem3,52,5
Forrás: MNB

Új modellt vezetek be

A márciusi Inflációs jelentéssel a jegybank egy új előrejelző modellt vezetett be, amely a válság tapasztalatait felhasználva sokoldalúbb és pontosabb képet ad a monetáris politikát meghatározó gazdasági folyamatokról. Az új modell tesztelése után a mostani előrejelzési fordulóval kezdődően már ezzel a modellel készülnek az Inflációs jelentés előrejelzései.

A modellben három szektort különböztetnek meg: a maginflációs termékeket, a maginflációs körön kívüli termékeket és az exporttermékeket előállító szektort. A maginflációs körön kívüli termékek szektora három alszektorra bontható, a regulált áras termékek szektorára, a piaci energia szektorára és a feldolgozatlan élelmiszerek szektorára.

Az új modell fejlesztése során az egyik fő prioritás egy realisztikus háztartási blokk fejlesztése volt. Egyrészt a háztartások eladósodottságának fogyasztásra gyakorolt hatását explicit módon próbálták figyelembe venni. Másrészt a háztartások heterogenitását is meg akarták jeleníteni a modellben, szemben a domináns modellezési gyakorlattal, amely szerint a teljes háztartási szektort egy reprezentatív háztartás segítéségével jelenítik meg.