A jegybanki stáb értékelése szerint a folyamatokat nagyban befolyásolja a tartósan alacsony költségek árleszorító hatása, mely a másodkörös hatások kialakulásának kockázatát is növeli. Az átárazások szempontjából releváns év eleji hónapokban a piaci szolgáltatások esetében kisebb áremelkedés történt, mint a korábbi években. Az
inflációs várakozások tovább mérséklődtek, emellett az importált infláció is érdemben lefelé mozdult, így az infláció tartósan alacsonyabb pályán mozoghat. A olajárak lennmaradása esetén a következő hónapokban ismét negatív
tartományba kerül az éves inflációs ráta. Az indirekt adóktól szűrt maginflációt mérsékelten emeli az
élénkülő belföldi kereslet a külső inflációs környezet lassú emelkedésével párhuzamosan.
A december óta bekövetkezett nyersanyagár-csökkenés nyomán a tavaszi hónapokban ismét negatív tartományba kerül a fogyasztói árak éves növekedési üteme. Az infláció 2016-2017 fordulóján történő emelkedését főként a korábbi üzemanyagár-csökkenés bázisból való kiesése eredményezi. Az MNB várakozásai szerint az infláció idén éves átlagban 0,3, míg jövőre 2,4 százalékon alakul.
A maginfláción kívüli tételek árindexe a számottevően csökkenő olajárak miatt mérsékelt marad, a határidős jegyzésárak csak enyhén emelkedő pályát vetítenek előre. Az elmúlt hónapok üzemanyagár-csökkenésének bázishatása miatt a termékcsoport jobban csak 2016-2017 fordulóján drágulhatnak, ami a fogyasztóiár-indexet is emeli.
A kormányzati intézkedések közvetlen inflációs hatása továbbra is visszafogott marad. A 2016 elején bekövetkezett sertés tőkehús áfájának csökkentése enyhén dezinflációs hatású. A nem energia jellegű szabályozott árak körében is csak mérsékelt árnövekedéssel számolnak.
Mi lesz a bérekkel?
Az aktivitás és a nemzetgazdasági foglalkoztatottság tovább nőhet. A munkanélküliségi ráta jövőre a válság előtti szint alá, 6 százalék közelébe csökkenhet. A bérek változtatására vonatkozó döntésekben a feszesebb munkapiaci kondíciókat ellensúlyozza az inflációs várakozások csökkenése, ezért a nominális bérdinamika növekedése
fokozatos lehet. A fajlagos munkaköltség dinamikája a javuló termelékenység következtében csak mérsékelten gyorsul.
A javuló keresleti feltételekhez a vállalatok a foglalkoztatás bővítésével alkalmazkodnak. Az MNB szerint a munkakereslet emelkedésével párhuzamosan a részmunkaidősök aránya várhatóan csökken a foglalkoztatottak körében. Az előrejelzés azzal számol, hogy 2017 végére fokozatosan 300 ezer fő közelébe emelkedik a közmunkaprogramokban részt vevők létszáma.
A jegybank az előrejelzési horizontján a munkapiac feszesedése ellenére az alacsony inflációs várakozások miatt csak mérsékelten növekvő nominális bérdinamikára számít a versenyszférában, míg a reálbérek érdemben nőnek.
Az államháztartásban a már bejelentett életpályaprogramok keretében megvalósuló béremeléseken kívül változatlan nominális bérekkel számolnak. A bővülő közfoglalkoztatás szintje a résztvevők alacsonyabb bérszintje miatt összetételhatáson keresztül csökkenti a nemzetgazdasági bérindexet.
| Megnevezés | 2016 | 2017 |
| Maginfláció | 1,7 | 2,4 |
| Indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció | 1,6 | 2,4 |
| Infláció | 0,3 | 2,4 |
| Külső kereslet (GDP-alapon) | 2,0 | 2,2 |
| Háztartások fogyasztási kiadása | 3,5 | 2,8 |
| Export | 6,3 | 6,7 |
| Import | 6,1 | 6,7 |
| GDP | 2,8 | 3,0 |
| Folyó fizetési mérleg egyenlege (GDP százalékában) | 5,7 | 5,9 |
| Államháztartás (ESA-egyenleg, GDP százalékában) | -1,8 | -1,7 |
| Bruttó átlagkereset | 4,6 | 4,1 |
| Munkanélküliségi ráta (százalék) | 6,5 | 6,3 |
| Lakossági reáljövedelem | 3,5 | 2,5 |
| Forrás: MNB | ||
Új modellt vezetek be
A márciusi Inflációs jelentéssel a jegybank egy új előrejelző modellt vezetett be, amely a válság tapasztalatait felhasználva sokoldalúbb és pontosabb képet ad a monetáris politikát meghatározó gazdasági folyamatokról. Az új modell tesztelése után a mostani előrejelzési fordulóval kezdődően már ezzel a modellel készülnek az Inflációs jelentés előrejelzései.
A modellben három szektort különböztetnek meg: a maginflációs termékeket, a maginflációs körön kívüli termékeket és az exporttermékeket előállító szektort. A maginflációs körön kívüli termékek szektora három alszektorra bontható, a regulált áras termékek szektorára, a piaci energia szektorára és a feldolgozatlan élelmiszerek szektorára.
Az új modell fejlesztése során az egyik fő prioritás egy realisztikus háztartási blokk fejlesztése volt. Egyrészt a háztartások eladósodottságának fogyasztásra gyakorolt hatását explicit módon próbálták figyelembe venni. Másrészt a háztartások heterogenitását is meg akarták jeleníteni a modellben, szemben a domináns modellezési gyakorlattal, amely szerint a teljes háztartási szektort egy reprezentatív háztartás segítéségével jelenítik meg.