A közös értékek nagyon fontos sarokkövei az Európai Uniónak - mondta a szerdai európai parlamenti vitán Melania-Gabriela Ciot, a soros elnökséget ellátó Románia Európa-ügyi minisztere. Az általa képviselt román elnökség is egyetért azzal, hogy ezeket védelmezni kell. Felidézte a magyarországi hetes cikkes eljárás eddig lezajlott fejezeteit, és biztosította a képviselőket, hogy az eljárás során komolyan figyelembe veszik az EP-képviselők aggályait a magyar jogállamisággal kapcsolatban - derül ki az Index tudósításából.
A vitát a zöldpárti frakció kezdeményezte. Az EP-képviselők egyebek mellett a múlt év végén kezdődött túlóratörvény elleni tiltakozások, az új közigazgatási bíróságok felállítása miatt javasolták az EP-nek, hogy ismét foglalkozzon Magyarországgal plenáris ülésén.
A vitán a magyar kormány nem vett részt, mert - mint ahogy azt Szijjártó Péter külügyminiszter is megfogalmazta - "európai parlamenti választási kampány van, meghagyjuk a színjátékot azoknak, akik ebben részt kívánnak venni."
A vitán felszólalt Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke, aki elismételte, hogy az Európai Bizottság osztja a jogállamiság, az emberi jogok, illetve a korrupció magyarországi helyzetével kapcsolatos aggályok nagy részét.
A brüsszeli plenáris ülésen Timmermans üdvözölte a kérdés napirendre vételét, s rámutatott, hogy Magyarország önként, szuverén döntés útján vált az Európai Unió tagjává. A csatlakozással minden ország vállalja a közösségi szabályok betartását, az Európai Bizottság feladata pedig annak vizsgálata, hogy megfelelően eleget tesznek-e ennek - mondta az MTI tudósítása szerint.
Nem arról van szó, hogy harcot folytatunk egy tagállam ellen, amely nem akar migránsokat befogadni, pusztán azon kötelezettségek betartásáról van szó, amelyeket Magyarország maga vállalt. Pontosan úgy járunk el, mint minden más ország esetében, se többről, se kevesebbről nincs szó
- fogalmazott.
Timmermans érintette a Közép-európai Egyetem (CEU) részleges Bécsbe költözését, mondván, "példátlan, sajnálatos és szomorú, hogy egy felsőoktatási intézmény arra kényszerül, hogy elhagyjon egy uniós tagállamot".
A bizottság vizsgálja, hogy összhangban van-e az uniós joggal a munka törvénykönyvének módosítása és a közigazgatási bíróságok felállítása - mondta az EB alelnöke.
Csak ürügy
Deutsch Tamás fideszes képviselő szerint "a magyar kérdés újbóli napirendre vétele pusztán ürügy, a valódi ok a választási kampány, ezért indított a testület balliberális többsége újra támadást a magyar emberek ellen". Az EP-képviselők indulata Magyarországgal szemben abban gyökerezik, hogy van egy, az európai emberek életét évtizedekre meghatározó sorskérdés, amiben a magyarok elsöprő többsége, párthovatartozástól függetlenül egészen mást akar. Ez a kérdés a bevándorlás ügye - ismételte el a kormánypárt álláspontját.
Párttársa, Gál Kinga a vádak mindegyikét nevetségesnek nevezte, amelyek szerinte mellőzik a tényeket, s ha egyelő mércével mérnének, akkor sok más tagállam ellen is eljárás indulna.
Anders Primdahl Vistisen, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció tagja szintén kettős mércét emlegetett "az európai establishment részéről a magyar és a lengyel kormánnyal szembeni támadások" kapcsán.
Magyarország csak látszatdemokrácia
Josef Weidenholzer, a szociáldemokrata képviselőcsoport alelnöke úgy vélekedett, hogy Magyarország egyre inkább csak "látszatdemokrácia", a kormány pedig semmibe veszi az Európai Parlamentet, távol maradt a mostani vitától is, nem akarja figyelembe venni "európai barátai" álláspontját.
A magyar különjelentést összeállító zöldpárti Judith Sargentini ismét arról beszélt, hogy mihamarabb napirendre kell venni az alapszerződés hetes cikke szerinti, Magyarországgal szemben megindított eljárást a tagállamok kormányait tömörítő tanácsban, az ország ugyanis "sodródik a tekintélyelvűség útján".
A bátor magyar tüntetők és a nemzetközi megfigyelők ezzel tisztában vannak, és ideje, hogy a tanács is felismerje ennek a fontosságát. A társországok tétlensége arra bátorítja Orbánt, hogy folytassa antidemokratikus útját
- fogalmazott.
Balczó Zoltán jobbikos képviselő felszólalásában kijelentette: "Orbán Viktor miniszterelnök rendszere a hűbéri láncolatra és a korrupcióra épül, fokozatosan lebontja a jogállamot és kiszabadította a gyűlölet szellemét a palackból".
Az MSZP-s Szanyi Tibor pedig úgy vélte, hogy a kormány "a szovjet blokk legvidámabb barakkját Európa új siralomházává alakította". Szerinte "az egyetlen jó hír, hogy a nemzeti demokratikus ellenállás fokozódik" - írja az MTI.
Jávor Benedek, a Párbeszéd politikusa kijelentette, hogy Orbán Viktor megfutamodott a vitától, bár nem is lett volna mit mondania az elmúlt kilenc év kormányzása után, amelynek során folyamatosan aláásták az állampolgárok alapszerződésekbe foglalt jogait.
Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció képviselője azt emelte ki felszólalásában, hogy "Orbán távolléte a bizonyítéka annak, hogy fél a demokráciától, a vitától, s ezért számolta fel a független médiát és igazságszolgáltatást is, ezért akarja ellehetetleníteni a civil szervezeteket".
Morvai Krisztina független EP-képviselő a jelenlévők alacsony számán élcelődött, és hangsúlyozta, "senkit nem érdekel már Sargentini szerencsétlenkedése", miután láthatóan "elbukott a támadása Magyarország ellen". (Az MTI szerint az ülésteremben sok volt az üres padsor, a képviselőknek mindössze töredéke vett részt a vitán.)
Az EP mostani állásfoglalásról ezúttal nem fognak szavazni a képviselők.