Az MNB 2012. augusztusában, 7 százaléknál kezdődött kamatcsökkentési ciklusa szépen átment a piaci kamatokba. Most 2,1 százalék az alapkamat. Az alacsony infláció további monetáris lazítást tehet szükségessé - fogalmazta meg véleményét a nem MT-tag közgazdász.
Jelenleg messze vagyunk az MNB által megcélzott 3 százalékos inflációs céltól. A kissé mínuszban járó év/év fogyasztói infláció ellenére nincs defláció a magyar gazdaságban, mivel főként az olajár és a rezsicsökkentés húzza le az árakat, valamint az inflációs várakozások horgonyzottak, 3 százalék környékén - mondta Nagy. Várakozása szerint a nominális GDP-növekedés a következő két évben is magas marad-
A jegybank úgy látja, hogy az általa elkezdett növekedési hitelprogram (nhp) megállította vállalati hitelezés visszaesését. Idén 1-2 százalék helyett 3-4 százalék lehet a hitelezés bővülés az nhp+ beindulása nyomán.
Az MNB modellszámításai szerint az alapkamat-csökkentés és az nhp 1,1-1,1 százalékkal járult hozzá a GDP növekedéséhez 2013-2014-ben. Idén az nhp és az nhp+ pozitív hatása a GDP-re 0,5-0,7 százalék lehet - mondta az ügyvezető igazgató.
A devizahitelek idei kivezetése után véget érhet a háztartások mérlegkiigazítása. A szektor törlesztési terhe rég nem látott szintre csökken: amíg a háztartások jövedelmének 12 százaléka ment törlesztésre 2009-2010-ben, eddig ez idén 6 százalékra, a bankhitellel rendelkező háztartásoknál pedig 10 százalékra csökken. A kisebb törlesztőteher a GDP-t idén 0,3 százalékkal dobhatja meg - sorolta Nagy Márton.
A magyar gazdaságban mind finanszírozási, mind keresleti oldalról adottak a tartósan 3 százalék feletti GDP-növekedés feltételei - véli az igazgató.