A beruházáshoz kapcsolódóan Magyarországon is tartottak már egy ünnepélyes alapkőletevést októberben (a szerk.).

A miniszter szerint akik a projekt ellen érvelnek, más országok malmára akarják hajtani a vizet, és szembe mennek a magyar és a szerb nemzeti érdekekkel - írja az MTI tudósítója.

Kapcsolódó

Elárasztják a kínai termékek Európát

2020 volt az első év, amikor Európa nagyobb áruforgalmat bonyolított Kínával, mint az Egyesült Államokkal, és az Egyesült Államok is többet kereskedett Kínával, mint az Európai Unió országaival együttesen.

"Egyre több kínai áru érkezik a görögországi kikötőkbe, és ezen áruknak valahogy el kell jutniuk Európa középső és nyugati felébe. Így egy nagy verseny indult meg azért, hogy mely országokon keresztül fog vezetni a leggyorsabb szállítási útvonal. Szerbia és Magyarország is benevezett ebbe a versenybe, ehhez azonban arra van szükség, hogy legyen egy modern, gyors közlekedést lehetővé tevő, biztonságos vasútvonal" - magyarázta az MTI szerint Szijjártó Péter.

2025-re már megépítenék

Belgrád és Budapest között 2025-re, mindkét oldalon elkészül a vasút. Az új, több mint 300 kilométeres vasútvonal "kétvágányúsított, végig nagy sebességet lehetővé tevő villamosított vasútvonal lesz, ezzel Magyarország és Szerbia fogja biztosítani a leggyorsabb szállítási útvonalat a görög kikötők és Nyugat-Európa között" - közölte Szijjártó.

Az új vasút számos további korszerűsítést von maga után - mondta a munkálatok elkezdésekor Aleksandar Vucic szerb elnök. Új vasútállomás épül például Újvidéken, és a vajdasági várost a magyar határral összekötő szakaszon összesen 49 aluljárót és felüljárót is kialakítanak.

A szerb és a magyar főváros között néhány éven belül kevesebb mint három óra alatt lehet majd közlekedni, ez pedig még tovább erősíti a két ország és a két nép közötti már most is szoros kapcsolatokat - idézte a magyar állami hírügynökség a szerb elnököt.

Sokba kerül ez nekünk

A kormány a magyarországi, Soroksár és Kelebia közötti vasúti szakasz fejlesztésére a kínai Eximbankkal kötött 2,078 milliárd dollár (több mint 600 milliárd forint) értékű hitelszerződést, ebből a beruházás 85 százalékát finanszíroznák, a fennmaradó 15 százalékot Magyarország önerőből fedezné. (A kivitelező kínai-magyar konzorcium tagja között ott vannak Mészáros Lőrinc cégei is.)

A MÁV tavaly már 73,5 milliárd forintot elköltött a Budapest–Belgrád vasúti beruházáshoz kapcsolódóan.