Súlyos gondot okoz az Ukrajnából beáramló gabona a háború sújtotta országgal határos európai uniós tagállamokban. Elsősorban Magyarországon, Lengyelországban és Romániában okoz súlyos piaci zavart az értékesítésben a beáramló ukrán gabona a helyi termelőknek, mivel a terményeik kiszorulnak saját piacaikról.

Lenyomja az árakat a silány ukrán gabona

Egyre nagyobb aggodalmat kelt az Európai Unió piacain az Ukrajnából érkező, nagy mennyiségű élelmiszer. Janusz Wojciechowski uniós mezőgazdasági biztos ezért korábban a Kijevvel kötött szabadkereskedelmi megállapodás felülvizsgálatára tett javaslatot.

A biztos az egyes élelmiszerekre és mezőgazdasági termékekre importkorlátozás bevezetését javasolta, ám az Európai Bizottság elvetette ezt a javaslatot.

Ukrajnában a gyártóknak nem kell megfelelniük a szigorú uniós élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírásoknak, így jóval kisebb az önköltségük. Az olcsón előállított ukrán élelmiszer dömpingszerű megjelenése az uniós gazdák versenyképességét érdemben veszélyezteti.

A nagy nemzetközi gabonakereskedő cégek most ukrán terményt szállítanak a magyar és más régiós országok gabonakészletei helyett a hagyományos uniós és unión kívüli exportpiacokra, ami érdemben csökkentette a keresletet az uniós termelők áruja iránt.

Nem mindenhol jelent problémát az ukrán gabonaimport: elsősorban a háború sújtotta országgal határos EU-s államokban okoz piaci zavart a szállítás. Ezzel szemben más uniós tagállamokban még nem okoz érzékelhető piaci fennakadásokat az EU által szorgalmazott, úgynevezett szolidaritási útvonalakon érkező termény.

Az EU továbbra sem korlátozza a behozatalt

Az Európai Unió az orosz-ukrán háború kirobbanását követően úgynevezett szolidaritási útvonalakat nyitott, vagyis Ukrajna szárazföldi határain gyakorlatilag vámmentesen teszi lehetővé a mezőgazdasági termékek behozatalát az Európai Unióba. Ezeket a folyosókat azzal a céllal nyitotta az EU, hogy az akkor még Oroszország által blokád alatt tartott tengeri szállítási útvonalak helyett alternatív útvonalon szállítsanak.

Az Európai Bizottság ugyanakkor már többször is hangsúlyozta, hogy ezeket a szállítási útvonalakat továbbra is fenntartja, s nem kívánja korlátozni az Ukrajnával folytatott kereskedelmet.

Átmeneti tűzoltásra jó a krízisalap és a nemzeti támogatás

Janusz Wojciechowski a közelmúltban több olyan javaslatot is említett, amelyről meg kellene állapodniuk a tagállamok minisztereinek a január 30-ai agrárminiszteri csúcson.

  1. A Közös Agrárpolitika (KAP) krízistámogatási rendszerének megnyitása: a 450 millió eurós, vagyis mintegy 175 milliárd forintnak megfelelő pénzügyi keret a termelést és a piacokat érintő zavarokat hivatott kezelni. Az alap megnyitásához az összes tagállam beleegyezése szükséges.
  2. Az átmeneti nemzeti támogatások körének kiszélesítése a gabonatermesztőkre: az állami támogatás nyújtásával Ezzel ugyanakkor nem értenek egyet a kisebb tagállamok, mivel piactorzító hatása lehet a tagállamok eltérő pénzügyi helyzetének.

Brüsszeli lépésre szólítottak az agrárminiszterek

A lengyel, a cseh, a román, a bolgár és a magyar agrárminiszterek megállapodtak, hogy

a januári brüsszeli agrárcsúcson az ugrásszerűen megnövekedett ukrán gabonaimportra tekintettel a belső piac stabilizálását célzó intézkedések megtételére szólítják fel az Európai Bizottságot

– jelentette be korábban Nagy István agrárminiszter.

Az Agrárminisztérium közleménye szerint a magyar tárcavezető a berlini Nemzetközi Zöld Hét keretében folytatott egyeztetést több uniós agrárminiszterrel az Európai Unióban kialakult agrárpiaci helyzetről.

Korábban a szállítás leállása keltett pánikot

Az ukrán kivitelt lehetővé tévő alternatív szárazföldi szállítási útvonalak mellett a hagyományos tengeri útvonalakon is elindultak tavaly nyáron a gabonaszállítmányok, köszönhetően a Törökország és az ENSZ közvetítésével tető alá hozott orosz-ukrán megállapodásnak.

A két ország közötti konfliktus kitörését követően hosszú ideig pánikot keltett a közel-keleti és afrikai országok gabonaellátásának leállása.

Ukrajna és Oroszország adja a világ mezőgazdasági alapanyagainak egyharmadát. A háború és a szankciók miatt ugyanakkor Ukrajnából nem tudott kijutni a gabona, míg Oroszország készleteihez a szankciók miatt nem tudtak hozzáférni a leginkább rászoruló országok.

Az ukrán tengeri szállítmányok elindítása után ugyanakkor gyorsan világossá vált, hogy elsősorban nem a legszegényebb térségeket célozzák az áruk.

Az export ugyanakkor összességében jó hatással volt a nemzetközi piacokra, részben hozzájárult, hogy lassabban emelkedjenek az élelmiszerárak.

Nem feltétlenül oda kerül az ukrén gabona, ahol a legnagyobb szükség lenne rá
Nem feltétlenül oda kerül az ukrén gabona, ahol a legnagyobb szükség lenne rá
Kép: Pixabay

Az ukrán kereskedelmet érintő korlátozások hatására pánik tört ki a globális piacokon, ami a mezőgazdasági alapanyagárak hirtelen emelkedéséhez vezetett. Ez hatással volt világszerte az élelmiszerek árára is.

Afrika önellátóvá válna

A népeségrobbanás és az orosz, illetve ukrán alapanyagimport miatt kiszolgáltatott afrikai országokban szintén pánikot okozott a Moszkva és Kijev közötti konfliktus. Elsősorban a vezetők körében, mivel egy esetleges súlyos élelmiszerhiány – hasonlóan a 2010-es arab tavasz eseményeihez – komoly belső konfliktusokhoz vezetett volna.

Josefa Sacko, az Afrikai Unió mezőgazdaságért felelős biztosa az Euractiv-nak adott interjújában leszögezte, hogy a globális élelmiszerválság egyben új lehetőséget is nyitott az afrikai országoknak arra, hogy önellátóvá váljanak. Sacko kiemelte:

az afrikai országok évente 45 millió dollárt költenek élelmiszerimportra, miközben ezt a pénzt a saját mezőgazdaságuk fejlesztésére is fordíthatnák. Afrika képessé válhat az önellátásra, mivel a lehetséges szántóterületeinek 60 százaléka jelenleg nincs megművelve.

 

Az importra fordított pénz befektetésként ráadásul gyorsan megtérülne, mivel jóval jövedelmezőbb lenne a saját piacra termelni. A mezőgazdaság afrikai fellendítése ráadásul munkahelyeket teremtene, így segítve a helyi közösségeket is.

Külkereskedelemre berendezkedett országok

A tehetősebb észak-afrikai országok sem önellátóak gabonafélékből és egyéb mezőgazdasági alapanyagokból, noha az adottságaik megvannak mindehhez.

Ennek oka, hogy ezekben az országokban a zöldség és gyümölcstermesztésre rendezkedett be a legtöbb gazdaság, mivel ezeknek folyamatos felvevőpiaca Európa, és a kertészeti termékek jóval jövedelmezőbbek, mint a szántóföldi növények. 

Ez mindeddig jövedelmező volt, mivel a drágán eladott kertészeti terményeknél jóval olcsóbban importáltak az EU-ból gabonaféléket.

A több évtizede kialakult kereskedelmi berendezkedést most felrúghatja az orosz-ukrán háború okozta élelmiszerellátási válság és a világpiacon jelentkező kezdeti pánik.