Egyes európai tisztviselők azt fontolgatják, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát, hogy meg tudjanak egyezni egy új ukrajnai segélycsomagról – írja a Financial Times uniós forrásokra hivatkozva. 

Ez pedig nem lenne más, mint az unió alapszerződésének hetedik cikkelye, amely elméletben lehetővé teszi, hogy megvonják egy tagállam szavazati jogát, amennyiben bebizonyosodik, hogy az európai jogot és értékeket súlyosan megsértette.

Kapcsolódó

A magyar kormánnyal szemben ezt annak idején aktiválták is. Ez volt az a híres-nevezetes Sargentini-jelentés, ezt 2018. szeptember 12-én fogadta el az Európai Parlament. Akkor fel is szólították a Tanácsot, indítsa el a 7-es cikkely szerinti eljárást, azaz állapítsa meg, fennáll-e az egyértelmű veszélye, hogy Magyarország megsérti az EU alapértékeit. Az aggályok között szerepelt, hogy a magyar kormány elhallgattatja a független sajtót, korlátozza a bíróságok és a tudományos élet függetlenségét, és ellehetetleníti a civil szervezeteket.

A tagállamok tanácsában már akkor voltak olyan hangok, hogy a szavazati jogot is meg kell vonni a magyar kormánytól. Néhány meghallgatást leszámítva, illetve hogy fél évente napirendre tűzték a kérdést, végül semmi nem lett az egészből – azon kívül persze, hogy közben befagyasztották a Magyarországnak járó kohéziós és a helyreállítási forrásokat. 

Nem véletlen ugyanakkor, hogy eddig kesztyűs kézzel bántak a 7-es cikkellyel: miután Lengyelországgal, pontosabban a választáson megbukott Morawiecki-kormánnyal szemben is elindult ilyen eljárás, ráadásul az uniós pénzeket az ő esetükben is zárolták, értelemszerűen hozta magával a lengyel-magyar dacszövetséget. Azt pedig tudjuk, hogy egy ilyen eljárást gyakorlatilag bármelyik EU-tagország megállíthatja – a lengyelek a magyarok esetében, a magyarok a lengyelek esetében vétózhatták volna meg a dolgot. 

Azzal viszont, hogy Lengyelországban kormányváltás történt

azt jelenti, hogy Magyarországnak már nincs garantált védelmezője.

Azt is érdemes persze hozzátenni, hogy a tagállami vezetők körében sem rajong mindenki az ötletért, hogy „az EU legerősebb fegyverét alkalmazzák egy tagállam ellen”.

Európai tisztségviselők is inkább a meggyőzés taktikáját választanák, azaz inkább 

megmutatnák Orbán Viktornak az EU-n belüli elszigeteltség „valódi árát”.

Ha viszont ez nem működik, akkor a többi uniós ország Magyarország részvétele nélkül köthet megállapodást Kijevnek nyújtott segítségről, de ez több időt vesz igénybe, és csak átmenetinek tekintett megoldás lesz.

Talán Magyarország több problémát fog okozni, talán más eszközök alkalmazására kényszerít bennünket, de végül Magyarország nem tudja megakadályozni, hogy pénzt adjunk Ukrajnának

– mondta egy magas rangú, meg nem nevezett európai tisztviselő a lapnak. 

Mint ismert, Orbán Viktor miniszterelnök december 15-én megvétózta azt az EU-határozatot, hogy 50 milliárd eurós gazdasági segélyt utaljanak Ukrajnának.

A cikk emlékeztet: egy nappal azelőtt, hogy az EU vezetői összegyűltek Brüsszelben, a bizottság beleegyezett abba, hogy 10 milliárd euró felszabadulhasson a Magyarországnak szánt befagyasztott pénzeszközökből, azzal érvelve, hogy elégségesnek bizonyultak a bírói függetlenséget erősítő reformok. Az EU tisztviselői szerint az engedmény érdemen alapult, más kérdés azonban, hogy az időzítés is hasznosnak bizonyult. 

Ugyanezen a csúcson az Európai Tanács úgy határozott, hogy tárgyalásokat kezd Ukrajnával az Európai Unióhoz való csatlakozásról, amit a magyar miniszterelnök következetesen ellenzett. Később az is ismertté vált, hogy maga Olaf Scholz német kancellár győzte meg, hogy hagyja el a termet a szavazás ideje alatt, ami lehetővé tette az EU vezetőinek, hogy döntsenek a tárgyalások megkezdéséről, amihez a tagországok egyhangú szavazatára volt szükség.

Orbán Viktor később azzal érvelt, hogy még 75 lehetősége van Ukrajna csatlakozási folyamatának megakadályozására, hiszen minden lépéshez az EU-tagok egyhangú jóváhagyása szükséges. A lap szerint ráadásul tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Magyarország júliusban átveszi az Unió hat hónapos soros elnökségét, ám a fennmaradó pénzeszközök további felszabadítása már vélhetőleg erős ellenállásba ütközik majd. 

Orbánék visszaszóltak Macronnak: hosszú volt az este, nyilván rosszul emlékszik

A francia elnök tisztességtelenségről beszélt, amiért a magyar miniszterelnök szerinte több közös európai uniós cél finanszírozását akadályozta meg. >>>