Bóka János, európai uniós ügyekért felelős miniszter a Növekedés.hu-nak adott interjúban azt mondta:

Magyarország a magyar kormány megítélése szerint valamennyi feltételt teljesített ahhoz, hogy az uniós források teljességéhez hozzáférjen. Kemény küzdelemben már több, mint 12 milliárd euró uniós forrást szerzett meg a kormány.

Kapcsolódó

Hozzátette azt is, hogy ennek felhasználásában Magyarország a tagállamok élmezőnyében van, a lehívás folyamatos.

A kormány meggyőződése, hogy az Európai Bizottság (EB) külső nyomásra a további forrásokhoz való hozzáférést politikai és ideológiai feltételektől teszi függővé. A feltételek ráadásul folyamatosan változnak azért, hogy

Magyarországon a folyamatos politikai nyomást fenn lehessen tartani.

A miniszter szerint ezért nagyon nehéz kérdés, hogy miként tud egy felelős kormány ebben a helyzetben hatékonyan tárgyalni.

A mi döntésünk az, hogy az európai uniós intézményekkel konstruktívan és a lojális együttműködés szellemében tárgyalunk, de valamennyi jogi és politikai eszközt igénybe veszünk, ami szükséges ahhoz, hogy Magyarország és a magyar emberek az őket megillető forrásokhoz hozzáférjenek

– fogalmazott Bóka János. Abban az esetben, ha a források visszatartása politikai megfontolások alapján történik, akkor a magyar kormány is fenntartja magának a jogot arra, hogy politikai eszközökkel igyekezzen elérni a forrásokhoz való hozzáférést – húzta még alá.

Az RRF forrásokat (az Európai Unió által létrehozott pénzügyi eszköz a COVID-19 járvány utáni gazdasági helyreállítás elősegítésére) tekintve még valamennyi forrás Magyarország számára rendelkezésre áll, így a miniszter szerint semmilyen forrásvesztésről nem beszélhetünk, amire készülni kell, az a 2026-os közelgő határidő, ami előtt ezeket a forrásokat fel kell használni.

Ez a probléma azonban nemcsak Magyarország, hanem valamennyi jogosult tagállam esetében jelentkezik. Úgy tűnik, hogy ezeket a forrásokat egyetlen tagállam sem fogja tudni a megadott határidőig felhasználni, ezért mind az uniós intézmények, mind a tagállamok javában keresik azokat a megoldásokat, amik ezeknek a forrásoknak a hatékony felhasználását lehetővé teszik ilyen feltételek mellett is – vélekedett.

A jelen állás szerint az úgynevezett szupermérföldkövek nem teljesítése miatt Magyarország az RRF forrásoknak csak az előleg részéhez fér hozzá

– mondta még az interjúban Bóka János hozzátéve: ezek a szupermérföldkövek tartalmukban nagyon hasonlóak azokhoz az elvárásokhoz, amik miatt egyébként a kohéziós forrásokat is blokkolja az EB. Tehát az ezzel kapcsolatos politikai küzdelem az mind az MFF kohéziós forrásokra, mind pedig az RRF forrásokra kiterjed.

Azt azért el kell mondani, hogy több mint három milliárd euró érkezik idén az Európai Uniótól a magyar költségvetésbe. Ez megfelel a tervezettnek. Az a vita, ami a még felfüggesztett forrásokról zajlik, az 2026-2027-ben bír jelentőséggel, mert körülbelül akkor jutunk el odáig, hogy azokat a forrásokat is fel kellene használni

– szögezte le. A kormány úgy számol, hogy ha 2026 végig sikerül megállapodni, akkor semmilyen komolyabb kár nem éri az országot.