Csütörtökön és pénteken találkoznak az unió vezetői, hogy megvitassák a többi között az ukrán uniós tagságot, Ukrajna segélyezését, az EU hosszú távú költségvetését, ám a magyar kormány komoly fejtörést okozhat. Az Európai Bizottságban még az is felmerült – írja a Politico –, hogy Magyarország addig hozzáférhessen ahhoz a több milliárd eurónyi uniós forráshoz, amelyet Brüsszel az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggodalmak miatt zárolt.

Erről a döntés akár már ma megszülethet.

Mint ismert, a bizottság 2022 decemberében mintegy 22 milliárd eurónyi Magyarországnak szánt uniós kohéziós forrás befagyasztásáról döntött. A kohéziós alapok célja, hogy segítsék a kevésbé tehetős EU-tagállamokat a felzárkózásban. A forrásokhoz való hozzáférés feltétele az volt, hogy Orbán Viktor kormányának az emberi jogok védelméhez és a jogállamisághoz kapcsolódó reformok sorát kellett végrehajtania.

Nem kedd, hanem szerda – van ugyanis még teendő

Megbízhatónak nevezett uniós tisztviselők a Népszavának közben cáfolták hírt, amely szerint az Európai Bizottság ma dönt a Magyarországnak megítélt és eddig zárolt felzárkóztatási (kohéziós) források nagy részének a felszabadításáról.

A biztosi testület leghamarabb szerdán, úgynevezett írásos eljárásban adhatja áldását a mintegy 10 milliárd euró feloldására. Ehhez az kell, hogy a magyar parlament kedden elfogadja a Brüsszel által elvárt igazságügyi reform utolsó elemét, majd a törvényt még aznap publikálják a Hivatalos Közlönyben.
Idén májusban a magyar hatóságok elfogadtak néhány intézkedést az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése érdekében, hogy eleget tegyenek a bizottság bizonyos követeléseinek. A feladatvégrehajtás messze nem volt teljes, ám arra talán elég, hogy megnyissa a kaput a pénzek egy részének feloldásához.

Fontos reformokat láttunk, és úgy gondoljuk, hogy ezek hozzájárulnak a bírói függetlenség erősítéséhez Magyarországon
– mondta egy nevét nem vállaló uniós tisztviselő a lapnak. 

A jelenleg zárolt összeg mintegy 21,7 milliárd euró.

Ennek nagyjából a fele, azaz 10 milliárd euró állhat rendelkezésre, ha a bizottság elégedett az igazságügyi reformokkal.

A feloldott pénzek nagy része azonban nem lesz azonnal elérhető – hangsúlyozta egy másik uniós tisztviselő, a forrásokat fokozatosan csepegtetik, Magyarországnak pedig először részletes tervet kell benyújtania az uniós pénzből finanszírozni kívánt projektekre.

„Eddig 500 millió euró nagyságrendű költségigénylést kaptunk, és ez az, amire számíthatnak, hogy a következő hetekben kifizetjük” – mondta a tisztviselő, hozzátéve, hogy a fennmaradó összeget „a határidőn belül térítjük vissza” az elkövetkezendő években.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök az EU brüsszeli székházában
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió brüsszeli székházában
Kép: AFP / François Walschaerts

Mi is van a többi pénzzel?


A pénzeszközök többi része – mintegy 11,7 milliárd euró – továbbra is befagyasztva marad. Ebből 6,3 milliárd eurót zárolnak a közbeszerzések odaítélésével kapcsolatos problémák miatt, további 2,6 milliárd eurót tartanak vissza három másik folyamatban lévő vita miatt: a tudományos szabadságjogok korlátozása, „gyermekvédelmi” törvény és a hatóságok menedékkérőkkel való bánásmódja miatt.

Ezzel párhuzamosan Magyarország 10,4 milliárd eurós támogatásra és kedvező hitelre is vár az unió világjárvány utáni helyreállítási alapjából. Ám ahogy a magyar pénzügyminiszter fogalmazott: akadnak országok amelyek „mindent megtesznek azért, hogy a nekünk és a Lengyelországnak jogosan járó támogatásokat visszatartsák.” 

Varga Mihály azonban arra is emlékeztetett, hogy „még a velünk kritikus Európai Bizottság is kitűnőre minősítette a magyar helyreállítási program módosítását, őket ez nem érdekelte. 

A kísérlet nem sikerült, a többség megértette és elfogadta a magyar program jelentőségét

– zárta Facebook-bejegyzését Varga Mihály, amelyben az Index korábbi cikkére reagált. 

Ez a hét tagállam feküdt volna keresztbe az uniós pénzek folyósításának

Az uniós pénzügyminiszterek tanácsa pénteken végül elfogadta a módosított magyar helyreállítási tervet. Varga Mihály a „gyávák koalíciójáról” írt. >>>

Az Európai Tanács döntése értelmében tehát Magyarország előlegként megkaphat egy csaknem egymilliárd euró értékű uniós támogatást. Ezzel az eredeti magyar helyreállítási terv 4,6 milliárd eurót kap pluszban, amiből 3,9 milliárd euró uniós hitel, de a fennmaradó összeg vissza nem térítendő támogatás.

Kapcsolódó

Érdekes az időzítés

Meglehetősen furcsának tűnhet, hogy a bizottság épp azelőtt dönthet a 10 milliárd eurós forrás felszabadításáról, hogy az unió vezetői összeülnének a hét második felében. Ugyanakkor a testület két tisztségviselője is azt állította, hogy ennek semmi köze a csúcstalálkozóhoz.

Állítólag pusztán arról van szó, hogy Magyarország hozott néhány korrupció- és csalásellenes intézkedést, a bizottságnak pedig december 15-ig (ami épp egybeesik az európai csúcstalálkozó második napjával) van ideje értékelni Magyarország előrehaladását.

Az Európai Bizottság egy korábbi ülése az Erópai Unió brüsszeli központjában
Az Európai Bizottság egy korábbi ülése az Erópai Unió brüsszeli központjában
Kép: Getty Images / Anadolu Agency / EU Comission / Pool
Ám van olyan gyanú is, amely szerint a döntés azért sürgető, mert Orbán Viktornak sikerült túszul ejtenie a többi 26 EU-tagállamot az Európai Tanács kulcsfontosságú brüsszeli ülése előtt. Az EU vezetői ugyanis történelmi döntésre készülnek: megkezdenék a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, valamint egy 50 milliárdos mentőövet is dobnának a háború sújtotta országnak.

Orbán Viktor pedig mereven ellenáll, és félő, hogy kisiklatja az egész csúcstalálkozót. 

Persze akadnak tagállamok bőven, akik továbbra sem engednének: azzal érvelnek, hogy az engedékenység rövid távon ugyan megkönnyítené a döntéshozók dolgát, ám hosszabb távon már rossz precedenst teremtene. Azon kívül feldühítené az uniós parlamentet, és még Ursula von der Leyennek sem biztos, hogy jól jönne, habár nem derült még ki, hogy tervez-e egy további ciklussal. 

Ez a 22-es csapdája
– mondta egy másik uniós tisztviselő. „A végén szüksége lesz Orbánra. Ám a jogállamiság feladása a vágyott második ciklus végét jelentheti. Ez nagyon-nagyon érzékeny az Európai Parlament számára.” 

Arról nem beszélve – teszi hozzá a Politico, hogy semmi garancia nincs arra, hogy ha a magyar kormány hozzájut az uniós pénzekhez, cserébe majd enged Ukrajnának. Idézik Kovács Zoltán államtitkárt, aki visszautasította, hogy Orbán Viktor csak szimplán azért nyúl a vétó eszközéhez, hogy feloldja a jogállamiság miatt blokkolt pénzeket.

Ráadásul egyes uniós diplomaták egyre gyakrabban ismerik el, hogy a magyar aggodalmak ezúttal mélyebbre gyökereznek, mint a magyar kormány és az Európai Bizottság hagyományos alkudozása.